Címke: módszer

Márciusi Mosolyblog cikkünk végén a természethez való kapcsolódás 5 szemléletformáló útjáról írtunk. A természetkapcsolat 5 útjának és a különböző művészetterápiás ágaknak az ötvözésében rejlő lehetőségeket bemutató cikksorozatunkban most az ökopszichológiával fűszerezett táncterápia lesz a középpontban.

Előző cikkünkben elméleti szempontból közelítettük meg a természeti környezethez kapcsolódás különböző szintjeit és a mélyebb kapcsolódás jótékony testi és lelki hatásait. Jelen írásunkban egy olyan gyakorlati szakember osztja meg velünk a tapasztalatait, aki szakmai útja során végigjárta ezeket a szinteket és egyre tudatosabban tekintett az erdőre társterapeutaként.

Közelednek az ünnepek: zsúfolt buszokon rohanunk egyik boltból a másikba, projektzárás van és hajt a főnök, a gyerek meg pont most betegszik le…  Mintha ilyenkor, év végén még több stressz érne minket, mint máskor. Pedig a karácsony az elcsendesedés, befelé fordulás időszaka, a szeretet ünnepe. Hogyan tudunk kicsit kilépni ebből a hajtásból és valóban szeretettel, türelemmel fordulni egymás felé? 

Szakmai blogunk írásaiban az év folyamán a különböző terápiás módszereket állítottuk középpontba. Az év vége közeledtével a figyelmünket a segítő szakemberekre irányítjuk, az ő mentális egészségüket támogató módszereket bemutatva. Alábbi nemzetközi konferencia beszámolónk elsősorban terápiás szakemberek, valamint az őket képzők, segítők és munkáltatók számára hoz hasznos tapasztalatokat és tanulságos példákat.

Folytatjuk a beszélgetést Dr. Pálinkás Judit lovasterapeutával. Az előző részben megtudhattuk, hogyan tudja segíteni a ló a sérült, beteg pácienseket. A következőkben az is kiderül, hogy mit tud megmutatni a ló azoknak, akik „csak” jobb szülők vagy éppen hatékonyabb vezetők szeretnének lenni.

Folytatjuk a beszélgetést Pap Erikával. Interjúnk korábbi részeiből kiderült, hogyan hatottak a korai olvasmány élmények, az egyetemi évek és külföldi tanulmányutak Erika pályájára, illetve hogyan született meg a Murmó központ. Most azokról a terápiás módszerekről lesz szó, melyeket külföldön sajátított el.

Folytatjuk az interjút Pap Erika, klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológussal a Murmó központ létrehozásáról, a Lotilko programról és a Mosoly Alapítvánnyal közös szakmai szemléletmódról.

Korábban beszélgettünk Komáromi Erzsébet képzőművészet-terapeutával, aki éveken át dolgozott együtt Pap Erikával.  Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetből indulva közösen álmodták meg a Murmo terápiás központot, együtt kutatták a Hatképes történet módszerében és a képzőművészetterápiában rejlő gyógyító lehetőségeket. Szakmai életük olyan sok szálon fonódik össze, hogy nem is lehet egyiküket a másik nélkül említeni.

Folytatjuk az interjút Komáromi Erzsébet képzőművészet-terapeutával többek között hiánypótló művészetterápiás műhelyéről a Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központról, a képzőművészet-terapeutává válás nehézségeiről, valamint a művészetek inspiráló erejéről.

A Mosoly Alapítvány történetében a mesék, a történetek, az együtt játszás öröme és élménye, kezdetek óta fontos szerepet töltenek be. A Kende B. Hanna által kidolgozott gyermekpszichodráma módszert számos mosoly terapeuta használja nap-mint-nap a gyerekekkel végzett terápiás munkában.

Folytatjuk barangolásunkat a mesék világában Boldizsár Ildikó meseterapeutával, aki őszintén beszél arról, hogyan élte meg a karantén időszakot, mi a titka az élőszóban mondott meséknek, és mit jelent neki, a tudományterületek határán állónak, a Mosoly Alapítvány.

A Mosoly Alapítvány sokszor érkezett útelágazáshoz negyed évszázados története alatt, akárcsak a népmesék hősei. Az egyik ilyen fontos elágazásnál a meseterápia útjára léptünk, ahol segítőként Boldizsár Ildikó író, meseterapeuta csatlakozott hozzánk. Az elismert mesekutató Metamorphoses Meseterápiás Módszerével, számos könyvben, előadásban, képzési és önismereti csoportban találkozhattak már a mesék iránt érdeklődő szakemberek és laikusok egyaránt. Ildikót most a Mosollyal és a mesékkel való kapcsolatáról kérdeztük felelevenítve a múlt emlékeit, tudatosítva a jelen élményeit, és bepillantva egy kicsit a jövő kihívásaiba.

Folytatjuk a beszélgetést Dr. Merényi Márta pszichoterapeutával, akinek szakmai műhelyében évtizedekkel ezelőtt megszületett a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia módszere. Az interjú első részének gondolatait olyan izgalmas kérdésekkel szőjük tovább, mint például, hogy milyen különbségek vannak a táncterápia egyéni és csoportos formái között, vagy miben térnek el a gyermekekkel végzett mozgásos foglalkozások a felnőttekétől.

Dr. Merényi Márta az 1980-as évek kezdete óta végzi táncterápiás munkáját, szakmai műhelyében született meg a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia módszere. 1992-ben alapította meg kollégáival a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesületet (MMTE) azzal a céllal, hogy a táncterápiát és a különböző testtudati rendszereket, mozgás improvizációs módszereket alkalmazó szakembereket összefogja. Sok évig volt az egyesület elnöke, most elnökhelyettesként segíti a szervezet munkáját. Az interjú aktualitását az adja, hogy szeptember 24-25-én volt az MMTE háromévente megrendezésre kerülő szakmai konferenciája, Testünk @ hálón innen és túl címmel. Ennek az eseménynek a kapcsán ültünk le beszélgetni Mártával a személyes élményeiről és a táncterápiáról.

Dr. Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány szakmai tanácsadója és a Mosolyblog egyik állandó szerzője, 2021 márciusa óta a Magyar Mozgás és Táncterápiás Közhasznú Egyesület (MMTE) elnöke is egyben. Ebben a minőségében arról az aktualitásról beszélgettünk vele, hogy szeptember 24-25-én egy konferenciát szervez az MMTE: Testünk @ hálón innen és túl címmel. A konferencián részt vesz az alapítvány több szakembere is, hogy megossza tapasztalatait a szélesebb szakmai közönséggel az elmúlt időszak online terápiás kihívásairól.

A Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján a Covid helyzet szintén online terápiás átállást kényszerített a Mosoly-terapeutákra. S bár az oltottság visszaadta a személyes terápiák lehetőségét, jelenleg is egy kiskamasz és egy nagykamasz online csoport működik Debrecenben, sőt van egy minicsoport is két vesebetegséggel küzdő, a betegség miatt izoláltan élő kisfiúnak. Az elmúlt időszak online terápiás tapasztalatairól és egy új, nonverbális módszerről beszélgettünk Peltekianné Cseke Otília Mosoly-terapeutával.

Az elmúlt hónapban itt a blogon azzal foglalkoztunk, hogyan hat a családokra a pandémia, mi mindennel kell megküzdeniük a gyerekeknek, felnőtteknek ebben a járványhelyzetben. Most arra fókuszálunk, hogyan tud ebben segíteni a családterápia módszere. Korbai Hajnal kérdezte a témáról Majoros Andreát, a Mosoly Alapítvány terapeutáját, aki hosszú évek óta gyermek- és serdülő klinikai szakpszichológusként dolgozik a Budai Gyermekkórház Neurológia osztályán.

A járvány harmadik hulláma úgy érte a családokat idehaza, hogy még az előző két hullám mentális és fizikai következményeit sem sikerült kiheverniük. Mindennaposak az olyan nehéz döntési helyzetek, amelyekre nincsenek megnyugtató válaszok, és az ebből fakadó szorongás és más negatív érzelmek lemerítik a családtagok energiatartalékait.

A távterápiák, a telepszichológia használatát, azon belül az interneten egyszerre hangot és képet közvetítő alkalmazásokat elsősorban a verbális hangsúlyú, egyéni terápiákban javasolják a szakemberek, és leginkább akkor, ha nincs lehetőség a személyes találkozásra (Bokor 2015). A csoportos terápiás formák vagy azok a módszerek, melyekben a nonverbális kommunikáció jelentősebb szerepet tölt be a terápiás folyamatban, már nehezebben alkalmazhatóak az online térben. Ha mégis erre vállalkoznánk, mi mindenre kell odafigyelnünk, hogy minél hatékonyabban tudjunk segíteni? Ebből a szerteágazó témából fogunk most pár szempontot körbejárni először a művészetterápiák, ezen belül kiemelten a mozgás- és táncterápia, majd a csoportos szupervízió példáin keresztül, folytatva az előző blog bejegyzésünk gondolatmenetét.

Nehéz az online terekről írni, mikor éppen elegünk van belőle, mikor olyan ünnepeken vagyunk túl, ahol sokan, sok szeretett ember személyes jelenlétét hiányoltuk, és már alig várjuk, hogy visszakapjuk azt a régi világot, amely hús-vér emberekkel és „kézzel fogható” dolgokkal volt teli.