A különböző pszichológiai és pszichoterápiás módszerek sokféleképpen támogathatják a daganatos betegek mentális egészségének és életminőségének javulását. Számos, felnőtt páciensekkel végzett nemzetközi és hazai vizsgálat eredményei arra mutatnak, hogy alkalmazásukkal csökkenthető az észlelt stressz, javulhatnak a betegség következtében kialakult szorongásos vagy depressziós állapotok, kezelhető a betegek pszichoszociális sérülékenysége (Rohánszky és mtsai 2014, 2017), és egyes feltevések szerint az immunmoduláció révén még a túlélés esélye is emelkedhet (Vizin, Farkas 2020).

Az elmúlt időszakban sokat foglalkozunk itt a blogon azzal, hogyan hat a családokra a pandémia, mi mindennel kell megküzdeniük a gyerekeknek, a felnőtteknek a járványhelyzetben és azt követően. Az előző interjúban Korbai Hajnal szakmai tanácsadónk beszélgetett Majoros Andrea Mosoly terapeutánkkal, mindezt a családterápia módszerén keresztül megközelítve. A mostani interjúban sokkal inkább „szülői” szempontból nyúltunk a témához, így ezúttal Kőhegyi Ilona munkatársunk, 2 kislány anyukája kérdezte Majoros Andreát a generációkon keresztül átöröklött családi mintákról, a szülői jelenlétről, a kimondott és kijátszott negatív érzelmekről és a terapeuta szenvedéseiről, megküzdéseiről, elengedéseiről.

Az elmúlt hónapban itt a blogon azzal foglalkoztunk, hogyan hat a családokra a pandémia, mi mindennel kell megküzdeniük a gyerekeknek, felnőtteknek ebben a járványhelyzetben. Most arra fókuszálunk, hogyan tud ebben segíteni a családterápia módszere. Korbai Hajnal kérdezte a témáról Majoros Andreát, a Mosoly Alapítvány terapeutáját, aki hosszú évek óta gyermek- és serdülő klinikai szakpszichológusként dolgozik a Budai Gyermekkórház Neurológia osztályán.

Előző cikkünk arról szólt, hogyan hat a pandémia a családtagok mentális állapotára, milyen nehézségeket okoz például az a jellegzetessége, hogy a társas kapcsolatok támogató erejére kevésbé lehet számítani ebben a bizonytalan helyzetben. Jelen írásunkban arra koncentrálunk, hogyan aktiválható a gyerekek és a szülők saját belső ereje, milyen hatékony megküzdési technikákat használhatunk a járványidőszakban, különös tekintettel a testtudati módszerekre.

A járvány harmadik hulláma úgy érte a családokat idehaza, hogy még az előző két hullám mentális és fizikai következményeit sem sikerült kiheverniük. Mindennaposak az olyan nehéz döntési helyzetek, amelyekre nincsenek megnyugtató válaszok, és az ebből fakadó szorongás és más negatív érzelmek lemerítik a családtagok energiatartalékait.