Blog

Folytatjuk az interjút Pap Erika, klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológussal a Murmó központ létrehozásáról, a Lotilko programról és a Mosoly Alapítvánnyal közös szakmai szemléletmódról.

Korábban beszélgettünk Komáromi Erzsébet képzőművészet-terapeutával, aki éveken át dolgozott együtt Pap Erikával.  Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetből indulva közösen álmodták meg a Murmo terápiás központot, együtt kutatták a Hatképes történet módszerében és a képzőművészetterápiában rejlő gyógyító lehetőségeket. Szakmai életük olyan sok szálon fonódik össze, hogy nem is lehet egyiküket a másik nélkül említeni.

Folytatjuk az interjút Komáromi Erzsébet képzőművészet-terapeutával többek között hiánypótló művészetterápiás műhelyéről a Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központról, a képzőművészet-terapeutává válás nehézségeiről, valamint a művészetek inspiráló erejéről.

Komáromi Erzsébet képzőművészet-terapeuta 2006-2011-ig vezetett Mosoly csoportokat az alapítványnál a Heim Pál és a Budai Gyermekkórházban kezelt krónikus beteg gyerekeknek. Később hosszú éveken át vissza-visszakapcsolódott a szakembereink képzésébe, megosztva értékes tapasztalatait a területen.

A Mosoly Alapítvány történetében a mesék, a történetek, az együtt játszás öröme és élménye, kezdetek óta fontos szerepet töltenek be. A Kende B. Hanna által kidolgozott gyermekpszichodráma módszert számos mosoly terapeuta használja nap-mint-nap a gyerekekkel végzett terápiás munkában.

Folytatjuk barangolásunkat a mesék világában Boldizsár Ildikó meseterapeutával, aki őszintén beszél arról, hogyan élte meg a karantén időszakot, mi a titka az élőszóban mondott meséknek, és mit jelent neki, a tudományterületek határán állónak, a Mosoly Alapítvány.

A Mosoly Alapítvány sokszor érkezett útelágazáshoz negyed évszázados története alatt, akárcsak a népmesék hősei. Az egyik ilyen fontos elágazásnál a meseterápia útjára léptünk, ahol segítőként Boldizsár Ildikó író, meseterapeuta csatlakozott hozzánk. Az elismert mesekutató Metamorphoses Meseterápiás Módszerével, számos könyvben, előadásban, képzési és önismereti csoportban találkozhattak már a mesék iránt érdeklődő szakemberek és laikusok egyaránt. Ildikót most a Mosollyal és a mesékkel való kapcsolatáról kérdeztük felelevenítve a múlt emlékeit, tudatosítva a jelen élményeit, és bepillantva egy kicsit a jövő kihívásaiba.

A Mosoly Alapítvány idén ünnepli 25 éves működését, hiszen 1997 februárjában jegyezte be hivatalosan is a cégbíróság. 25 év sok idő, még egy Alapítvány életében is. A távlat akár a nosztalgikus visszaemlékezésnek is teret adhatna, mi azonban inkább arra vállalkozunk, hogy tudatosan ránézzünk saját fejlődésünkre. Megkeressük azokat a pontokat, ahol változás történt a szervezet életében és megvizsgáljuk, hogy az akkori döntések, hogyan őrizték meg és csiszolták tökéletesre az „ügyet”, amiért azóta is nap mint nap dolgozunk. Sorsfordító eseményeink felidézésével számba vesszük megküzdési stratégiáinkat, hogy azokból építkezve bátran nézzünk szembe az élet új kihívásaival.

Korábban már írtunk arról a Mosoly blogon, hogy hogyan hatott a pandémia a családtagok mentális állapotára, és milyen hatékony stresszkezelési és megküzdési technikákat használhatnak a szülők és a gyerekek a járványidőszakban, különös tekintettel a testtudati módszerekre. A mindfulness – vagy magyar fordításaiban tudatos jelenlét, éber figyelem – stresszcsökkentő hatásáról is több alkalommal szó esett már a szakmai blogon. Ebben az írásban egy ígéretes alkalmazott területébe, a „mindful parenting”, azaz a „tudatos szülői nevelés” témakörébe fogunk bepillantani.

Nagy Erzsébet a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Központi Szociális Szolgálatának vezetője. A gyermekjogok világnapja alkalmából készülő interjúnkban többek között arról beszélgettünk Erzsébettel, hogy a kórházban fekvő gyermekek védelmében mi mindent tehetünk szakemberként vagy hozzátartozóként. Ez a Mosoly Alapítvány számára egyrészt azért egy kiemelten kezelt terület, mert amellett, hogy terápiás programjaink döntő részében kórházban fekvő gyermekekkel dolgozunk, az Alapítvány is kidolgoz egy saját „mosolyos” gyermekvédelmi dokumentumot. Egy további célunk ezzel a cikkel, hogy bemutassuk azt a szupportív munkakört, amely a kórházi munka szerves része, mégis rejtve marad az emberek előtt.

Folytatjuk a beszélgetést Dr. Merényi Márta pszichoterapeutával, akinek szakmai műhelyében évtizedekkel ezelőtt megszületett a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia módszere. Az interjú első részének gondolatait olyan izgalmas kérdésekkel szőjük tovább, mint például, hogy milyen különbségek vannak a táncterápia egyéni és csoportos formái között, vagy miben térnek el a gyermekekkel végzett mozgásos foglalkozások a felnőttekétől.

Dr. Merényi Márta az 1980-as évek kezdete óta végzi táncterápiás munkáját, szakmai műhelyében született meg a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia módszere. 1992-ben alapította meg kollégáival a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesületet (MMTE) azzal a céllal, hogy a táncterápiát és a különböző testtudati rendszereket, mozgás improvizációs módszereket alkalmazó szakembereket összefogja. Sok évig volt az egyesület elnöke, most elnökhelyettesként segíti a szervezet munkáját. Az interjú aktualitását az adja, hogy szeptember 24-25-én volt az MMTE háromévente megrendezésre kerülő szakmai konferenciája, Testünk @ hálón innen és túl címmel. Ennek az eseménynek a kapcsán ültünk le beszélgetni Mártával a személyes élményeiről és a táncterápiáról.

Dr. Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány szakmai tanácsadója és a Mosolyblog egyik állandó szerzője, 2021 márciusa óta a Magyar Mozgás és Táncterápiás Közhasznú Egyesület (MMTE) elnöke is egyben. Ebben a minőségében arról az aktualitásról beszélgettünk vele, hogy szeptember 24-25-én egy konferenciát szervez az MMTE: Testünk @ hálón innen és túl címmel. A konferencián részt vesz az alapítvány több szakembere is, hogy megossza tapasztalatait a szélesebb szakmai közönséggel az elmúlt időszak online terápiás kihívásairól.

A Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján a Covid helyzet szintén online terápiás átállást kényszerített a Mosoly-terapeutákra. S bár az oltottság visszaadta a személyes terápiák lehetőségét, jelenleg is egy kiskamasz és egy nagykamasz online csoport működik Debrecenben, sőt van egy minicsoport is két vesebetegséggel küzdő, a betegség miatt izoláltan élő kisfiúnak. Az elmúlt időszak online terápiás tapasztalatairól és egy új, nonverbális módszerről beszélgettünk Peltekianné Cseke Otília Mosoly-terapeutával.

Az interjú első részében megismerkedhettünk egy izgalmas új módszerrel, az OncoVR-ral, azaz egy virtuális valóságot létrehozó szemüveggel, mely többek között az onkológiai beteg gyerekek mentális jóllétét is tudja támogatni. Folytatjuk a beszélgetést Dr. Erdős Sándor orvossal, az OncoVR kutatási projekt megálmodójával, valamint Dr. Kanizsai Melindával, a Mosoly Alapítvány zeneterapeutájával azokról a tapasztalatokról és lehetőségekről, melyeket ez az eszköz rejt még magában.

Dr. Erdős Sándor orvossal, a Technológiával az Egészségért Alapítvány vezetőjével, az OncoVR kutatási projekt megálmodójával, valamint Dr. Kanizsai Melinda orvossal, a Mosoly Alapítvány zeneterapeutájával beszélgettünk erről az izgalmas, új lehetőségről, mely többek között a gyermek onkológiában is jól alkalmazható lehet a különböző terápiás módszerekbe beépítve.

A különböző pszichológiai és pszichoterápiás módszerek sokféleképpen támogathatják a daganatos betegek mentális egészségének és életminőségének javulását. Számos, felnőtt páciensekkel végzett nemzetközi és hazai vizsgálat eredményei arra mutatnak, hogy alkalmazásukkal csökkenthető az észlelt stressz, javulhatnak a betegség következtében kialakult szorongásos vagy depressziós állapotok, kezelhető a betegek pszichoszociális sérülékenysége (Rohánszky és mtsai 2014, 2017), és egyes feltevések szerint az immunmoduláció révén még a túlélés esélye is emelkedhet (Vizin, Farkas 2020).

Az elmúlt időszakban sokat foglalkozunk itt a blogon azzal, hogyan hat a családokra a pandémia, mi mindennel kell megküzdeniük a gyerekeknek, a felnőtteknek a járványhelyzetben és azt követően. Az előző interjúban Korbai Hajnal szakmai tanácsadónk beszélgetett Majoros Andrea Mosoly terapeutánkkal, mindezt a családterápia módszerén keresztül megközelítve. A mostani interjúban sokkal inkább „szülői” szempontból nyúltunk a témához, így ezúttal Kőhegyi Ilona munkatársunk, 2 kislány anyukája kérdezte Majoros Andreát a generációkon keresztül átöröklött családi mintákról, a szülői jelenlétről, a kimondott és kijátszott negatív érzelmekről és a terapeuta szenvedéseiről, megküzdéseiről, elengedéseiről.

Az elmúlt hónapban itt a blogon azzal foglalkoztunk, hogyan hat a családokra a pandémia, mi mindennel kell megküzdeniük a gyerekeknek, felnőtteknek ebben a járványhelyzetben. Most arra fókuszálunk, hogyan tud ebben segíteni a családterápia módszere. Korbai Hajnal kérdezte a témáról Majoros Andreát, a Mosoly Alapítvány terapeutáját, aki hosszú évek óta gyermek- és serdülő klinikai szakpszichológusként dolgozik a Budai Gyermekkórház Neurológia osztályán.

Előző cikkünk arról szólt, hogyan hat a pandémia a családtagok mentális állapotára, milyen nehézségeket okoz például az a jellegzetessége, hogy a társas kapcsolatok támogató erejére kevésbé lehet számítani ebben a bizonytalan helyzetben. Jelen írásunkban arra koncentrálunk, hogyan aktiválható a gyerekek és a szülők saját belső ereje, milyen hatékony megküzdési technikákat használhatunk a járványidőszakban, különös tekintettel a testtudati módszerekre.