Blog

Írások a Mosoly Alapítvány mese- és művészetterápiás foglalkozásairól, szakmai munkájáról

Sep
3
2021

Testünk @ hálón innen és túl – Konferencia ajánló interjú dr. Korbai Hajnallal

Dr. Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány szakmai tanácsadója és a Mosolyblog egyik állandó szerzője, 2021 márciusa óta a Magyar Mozgás és Táncterápiás Közhasznú Egyesület (MMTE) elnöke is egyben. Ebben a minőségében arról az aktualitásról beszélgettünk vele, hogy szeptember 24-25-én egy konferenciát szervez az MMTE: Testünk @ hálón innen és túl címmel. A konferencián részt vesz az alapítvány több szakembere is, hogy megossza tapasztalatait a szélesebb szakmai közönséggel az elmúlt időszak online terápiás kihívásairól.

Mesélnél nekünk az egyesületről, hogy mivel foglalkozik pontosan az MMTE?

Az MMTE köze harminc éve azon dolgozik, hogy összefogja a hazánkban tevékenykedő mozgás- és táncterapeutákat, és a különböző testtudati rendszerekben, technikákban jártas szakembereket. Az egyesület a terület szakmai érdekképviselete mellett képzéseket szervez, valamint információs anyagokat, kiadványokat készít a mozgás- és táncterápiás és testtudati módszerekről. Több éves munkánk eredménye, hogy az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán sikerült akkreditáltatni a mozgás- és táncterápiás szakember képzést, melynek első évfolyama várhatóan 2023 tavaszán fog elindulni. Ehhez a képzéshez kapcsolódóan egy kiadványsorozatot tervezünk az egyesületben Test-Tudat-Terápiák címmel. A sorozat első kötetét – mely a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiáról szól – szintén a szeptemberi konferencián szeretnénk bemutatni a szakmai közönségnek.

Mikortól beszélhetünk táncterápiáról, és hogyan alakultak ki a különböző irányzatok a módszerben?

Táncterápiás iskolákról az 1950-es évek óta beszélhetünk, amikor párhuzamosan jöttek létre az USA-ban és Európában olyan műhelyek, melyekben a modern tánc képviselői elkezdték terápiás célokra is használni a tánc, a szabad mozgás erejét. A kötött tánclépések, koreografált táncelőadások helyett ezek a szakemberek inkább a mozgásos improvizáció önkifejező minőségére építettek, melyben a teljes személyiség meg tud mutatkozni. A különböző testi fókuszokkal való szabad mozgást aztán sokféle éppen divatos pszichológiai elmélettel kapcsolták össze az adott korszak táncterapeutái, így ma már rengeteg mozgás- és táncterápiás irányzat létezik világszerte.

Magyarországon, az egyesületünkben a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia (PMT) mellett, melyet a Pszichoterápiás Tanács is elismer pszichoterápiás módszerként, jelen vannak még az integrált kifejezés- és táncterápia szakemberei is. A PMT módszere súlyos pszichiátriai betegségben és személyiségzavarban szenvedő páciensek gyógyításának útkereséséből fejlődött ki a nyolcvanas évek kezdetétől Dr. Merényi Márta szakmai műhelyéből, majd a pszichés problémák szélesebb körében is hatékonynak bizonyult. Mára már egy népszerű önismereti módszerré is vált a PMT a számos hazánkban elérhető testtudati technika mellett. Ez egy csoportterápiás módszer, szemben az egyéni táncterápiás módszerekkel, amelyek Nyugat-Európában terjedtek el.

Mit jelent a konferencia címe: Testünk @ hálón innen és túl? Milyen témákról lesz szó a szeptemberi eseményen?

Az MMTE hivatalos módszere, melyben képzi is a különböző területekről érkező szakembereket, a már említett pszichodinamikus mozgás- és táncterápia. A PMT a testi élményeink korai emléknyomaira építve teremt lehetőséget arra, hogy megtaláljuk a kapcsolatot önmagunk mélyebb rétegeivel, és a helyünket a minket körülvevő kapcsolati hálóban. A Testünk @ hálón innen és túl konferencia címében és témájában is hordozza ezt a kétféle minőséget. Az elnevezés egyszerre mutat rá arra, hogy a testi érzetekre való tudatos figyelem gyakorlása sokszor, sokféle módszerben magányos, befelé forduló tevékenység, máskor meg kinyit a világra, és új kapcsolatok szövődését segíti. Egy másik értelmezésben a cím arra is utal, hogy az elmúlt két évben hogyan kellett megszoknunk az online teret, miként élte meg testünk-lelkünk a kényszerű korlátozásokat. A járványidőszak és a karantén okozta szociális és fizikai távolságtartás a mentális egészségre gyakorolt negatív hatások mellett azonban pozitív fejleményeket is hozott az életünkbe. Az online térben vagy a személyes térben, a hálón innen vagy túl, de az emberek ebben a korlátozásokkal teli időszakban is találkoztak egymással, és új módokat fedeztek fel a kapcsolódásra a digitális eszközök segítségével. Az online térben való mozgás-és táncterápiás foglalkozások a szakemberektől és a résztvevőktől is új képességek, készségek elsajátítását követelték meg, és ezzel fejlődésre sarkalltak. A személyes találkozók jelentősége pedig megnőtt: ami korábban magától értetődő, s így észrevétlen volt, most hiánya miatt felértékelődött. A konferencián ezeket a témákat szeretnénk körüljárni a két napban online és személyes előadásokon, workshopokon.

Kiknek szól a konferencia, kiket vártok az online és a személyes térben?

Elsősorban a tágabb szakmának szólnak az előadások és a workshopok, de a mozgás- és táncterápiák iránt érdeklődő segítő szakemberek sokféle irányból jöhetnek. Képzéseinkre vagy önismereti csoportjainkba a pszichológusokon, pszichoterapeutákon, pszichiátereken kívül például különböző bölcsész és társadalomtudományi területekről, vagy a művészet, a sporttudomány, és a pedagógia, gyógypedagógia irányából is jönnek résztvevők. A testi érzetekre való tudatos figyelem elsajátítása és a másik emberre való hangolódás gyakorlása ugyanis nemcsak a pszichoterápia, pszichológia terén nyújthat egy hasznos eszközt a szakembereknek, de számos más területbe beépíthetőek a módszerből nyert személyes és szakmai tapasztalatok.

A kétnapos konferenciát úgy terveztük meg, hogy akik nem tudnak személyesen részt venni rajta, azok is tudjanak egy kis ízelítőt kapni a témából péntek délelőtt az online térben. Előadás, kerekasztal és mozgásos műhelyek egyaránt szerepelnek az első nap délelőttjének online kínálatában. A hivatalos megnyitót pedig reményeink szerint péntek kora délután tartjuk a személyes térben, a Harmónia Palotában. Dr. Harmatta János, pszichoterapeuta, a tündérhegyi klinika vezető főorvosa fogja plenáris előadásával kezdeni a délutáni programunkat. Majd mozgásos workshopok és előadások várják négy teremben az érdeklődőket. A pénteki napot egy könyvbemutató és egy táncos kulturális program zárja. Szombaton pedig egész nap a személyes térben fog zajlani a konferencia színvonalas előadásokkal, műhelyekkel. A hétvége részletes programja az MMTE honlapján is megtalálható.

Mire számítson az ember egy ilyen mozgásos műhely foglalkozáson, ha még sosem vett részt hasonló csoporton?

A konferencia előadásain majd a szeptember végén érvényes központi járványügyi szabályozásoknak megfelelően lehet részt venni, de a mozgásos workshopot tartó szakembereknek fenntartottuk a jogot arra, hogy ennél szigorúbb szabályokat is hozhatnak a saját foglalkozásukon. Így előfordulhat, hogy egyes workshopokra csak védettségi igazolvánnyal vagy negatív PCR teszt eredménnyel, illetve maszkban lehet majd bemenni. Ha újabb járványügyi szigorítások jönnének szeptember végén, akkor arra is fel vagyunk készülve, hogy a programok egy részét áttegyük az online térbe csökkentett részvételi díjjal. De nagyon bízunk abban, hogy erre nem lesz szükség.

Többféle testtudati módszert, mozgás- és táncterápiás irányzatot ki lehet majd próbálni a két napban, amelyek egymástól sok tekintetben különböznek. A PMT módszere mellett lesz például integrált kifejezés és táncterápia kifejezetten segítő szakemberekre fókuszálva, és szomatikus sajátélmény műhely, valamint be lehet pillantani a Lábán-Bartenieff Mozgáselemző rendszerbe, a Kestenberg mozgáselemzésbe vagy a Logomotion módszerbe. Az viszont mindegyikről elmondható, hogy érdemes kényelmes, mozgásra alkalmas ruhában jönni a foglalkozásokra, és nem szükséges hozzájuk semmiféle mozgásos-táncos előképzettség. Ami miatt szigorúbb szabályokat is kérhetnek a workshop tartói, az azért van, mivel lehetnek olyan páros vagy csoportos feladatok, melyekben a résztvevők egymáshoz közel mehetnek, vagy akár meg is érinthetik a másikat.

Említetted, hogy a segítő szakemberek munkáját sokféleképpen tudják támogatni ezek a különböző testtudati és táncterápiás módszerek. Mesélnél részletesebben is erről, hogy például a Mosoly terapeuták hogyan tudnák hasznosítani ezeket a módszereket?

A segítő szakmákban közös, hogy meg kell tanulni jól figyelni a másik emberre, akinek segíteni szeretnénk. Ebben hatékonyan tudnak támogatni bennünket a különféle testtudati módszerek, ahogyan már korábban írtunk erről a Mosolyblogon is. A testi érzetekre való tudatos figyelem technikájának elsajátítása egyrészt lehetővé teszi, hogy a szakember a saját érzéseit is könnyebben be tudja azonosítani és kezelni a munkája során, valamint megfelelően rá tudjon hangolódni a másik emberre. Másrészt ezeknek a módszereknek a folyamatos gyakorlásával a szakember fejlesztheti a kapcsolati kompetenciáit, megküzdési technikáit, és feltöltheti az állandóan merülő empátiás kapacitását. Lehet csak önismereti vagy szabadidős, töltődési céllal is gyakorolni ezeket a technikákat, de ennél sokkal többre képesek, ha az ember a saját személyes kapcsolatain túl a szakmájában is tudatosan szeretne fejlődni.

Mindezek mellett a gyerekekkel való terápiás munka során nagyon hasznos lehet a foglalkozásokba is beépíteni különböző testtudati gyakorlatokat. Akár egy művészetterápiás, egy pszichodráma vagy egy meseterápiás foglalkozás bemelegítő, hangolódó részében sokat segíthetnek a testtel, mozgással kapcsolatos játékok, hiszen a gyerekeknek még alapvető kifejezési nyelve a cselekvés és a mozgás. Ahogy kamaszodnak, kognitív képességeik fejlődnek, és már verbálisan is jól ki tudják fejezni az érzéseiket, ez a munkamód háttérbe szorulhat. Bár ebben az időszakban meg azért lenne fontos foglalkozni a gyerekek testtudatával, mert serdülőkorban olyan testi-lelki változások zajlanak, amelyek alapvetően forgatják fel a gyerekek viszonyát a testükhöz.

Az elmúlt időszakban itt a blogon is sokat foglalkoztunk a terápiák online formáinak lehetőségeivel. Az Ormay Istvánnal készült interjúdban és az online tér és a terápiás kapcsolat viszonyáról írt cikkeidben is érintetted, hogy a művészeti ágak közül leginkább talán a mozgással, érintéssel és kapcsolódással dolgozó mozgás- és táncterápiák sínylették meg a járványidőszak korlátozásait. Milyen tapasztalataitok vannak ezen a téren az egyesületben?

Az egyéni, verbális terápiákat valószínűleg könnyebb volt átszervezni az online térbe, mint a csoportos mozgás- és táncterápiákat. Az egyesület szakemberei, önismereti és képző csoportok vezetői is sokat küzdöttek azért, hogy a többéves, több száz órás folyamataikat ne kelljen kényszerűen megszakítaniuk a távolságtartási szabályok bevezetésével. Szakmai megbeszéléseken, és az egyesület szervezésében megvalósuló „vírusfórumokon” is folyamatosan ötleteltünk, és megosztottuk egymással a tapasztalatainkat először a maszkban, távolságtartással tartott mozgáscsoportokról, majd a szigorítások után az online lehetőségekről. Először többünkben kétségek merültek fel az online táncterápiás csoportok hatékonyságával kapcsolatban, hogy elérhető-e ugyanolyan terápiás hatás, terápiás kapcsolat, mint a személyes térben, vagy csak azért mentsük át az online térbe, ami menthető, hogy fenntartsuk a kapcsolatot a csoporttagokkal. Aztán szép lassan elkezdtek gyűlni a pozitív tapasztalatok is, a csoportvezetők kreativitásának köszönhetően számos új technika, gyakorlat született meg az új helyzethez igazodva. Persze voltak nehéz dinamikák, nem minden csoport, nem minden helyzetben volt átvihető az online térbe, de mégis jó volt megélni azt, hogy a bátorság, a nyitottság, a kíváncsi kísérletező kedv mennyi minden nehézségen át tudja lendíteni a szakembereket és a csoportok résztvevőit. Erről az útkeresésről a Pszichoterápia folyóiratban cikk is megjelent az egyesület szakembereinek tollából: Mészár Zsófia, Nagy Orsolya és Rajnoha Szilvia kollégáim írtak a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia online adaptációs lehetőségeiről.

A konferencia szombati napján lesz egy kerekasztal beszélgetés is, amely szintén ezzel a témával fog foglalkozni. Az egyesületből Dr. Vermes Katalin, Endresz Hajna és Mészár Zsófia mozgás- és táncterapeuták lesznek jelen a beszélgetésen, a Mosoly Alapítványtól pedig Dr. Kanizsai Melinda zeneterapeutát és Dr. Ormay István szupervízort hívtuk meg. Melinda az online gyerekterápiás csoportokban gyűjtött zeneterápiás tapasztalatairól fog mesélni, István pedig azokról a módszerekről – többek között verbális aktív analitikus egyéni terápiákról, szupervíziós csoportról és tajcsicsuan tanításról –, melyekkel online dolgozott a járványidőszak alatt. Remélem, hogy a jövőben minél több olyan szakmai találkozón vehetünk majd részt, ahol a segítő szakemberek megoszthatják egymással a digitális térben szerzett tapasztalataikat, mert azt gondolom, hogy ezeknek a szakmai és személyes élményeknek a feldolgozása még hosszú időt fog igénybe venni.

Adományozok