Tudatos szülőnek lenni…

A Covid járvány több hulláma által okozott elhúzódó stresszhelyzet a szülő-gyerek kapcsolatokra is hatással volt (Menter és mtsai 2021), a szülőknek új nevelési gyakorlatok kellett kitalálniuk, hogy a mindennapok megnövekedett fizikai és mentális terheit cipelni tudja gyerek és felnőtt egyaránt. Hiába léteznek már hatékony támogató módszerek a stressz és a feszültségek kezelésére, amit a családtagok elsajátíthatnának, szinte lehetetlennek tűnik még bármit beszorítani a munka, a család, a háztartás és a többi kötelezettség mellé. Ha mégis lehetőségünk adódik szülőként egy kis időt magunkra fordítani, és kipróbálni például egy mindful szülői tréninget, az sok teher letételében támogathat bennünket. Érdemes lehet időt szánni erre, hiszen az ünnepek közeledtével a legtöbb szülő teendő listája még tovább növekedik, és ez sok családban komoly feszültségeket szül az év végére. Egy olyan évnek a végére, amely amúgy is sokak számára embert próbáló volt, és amely után inkább jól megérdemelt pihenését kellene töltenie minden családtagnak.

Eddig is voltak olyan viselkedésterápiás és más eljárások, amelyek segíthettek a családoknak a gyermekeknél jelentkező viselkedési problémák csökkentésében, a pozitív interakciók és a kötődés elősegítésében, a gondozói stressz csökkentésében, valamint a biztonságos és hatékony fegyelmezési gyakorlatok pszichoedukációjában. De egy átlagos családban is, ahol egyik családtagnak sincs szüksége pszichoterápiás ellátásra, adódhatnak olyan nehéz élethelyzetek, amikor jól jönne valamilyen mentálhigiéniás támogatás, feszültségkezelő technika. Hogy mi mindent lehetne, vagy kellene szülőként ideális esetben tennünk, hogy a lehető legjobb legyen a gyermekünknek és nekünk, az az érem egyik oldala. A másik oldal pedig, hogyan is lehet ezeket mind megvalósítani, mivel sokszor ezeknek a jószándékú kezdeményezéseknek gátat vet a szülők véges idő és energiakészlete, testi-lelki kimerültsége. A mindful vagy tudatos szülői nevelés tréningjében többek között azt lehet elsajátítani, hogyan tudjuk magunkat olyan mentális állapotba hozni, hogy szülői feladatainkat könnyebben, hatékonyabban tudjuk végezni, és ezzel javítsunk a szülő-gyerek kapcsolaton is. De mit is jelent pontosan ez a tudatos szülőség, mit lehet egy ilyen tréningen megtanulni?

A tudatos szülői nevelés fogalma

A mindfulness szülői alkalmazásáról először Myla és Jon Kabat-Zinn (Kabat-Zinn és Kabat-Zinn 1997) számoltak be közel negyed évszázada. A mindfullness alapú stressz csökkentő tréning (MBSR) családokra való alkalmazásáról írt könyvükben a tudatos nevelés napi gyakorlatának leírásakor figyelembe vették a gyermekek változó fejlődési igényeit a születéstől a fiatal felnőttkorig. A szerzők a tudatos szülői nevelést egy nem ítélkező, reakciómentes figyelemként határozták meg, amely a jelen pillanatban zajló interakciókra fókuszál a gyerekkel, és minden pillanatban tisztában van a gyermek szükségleteivel. A következő években sokan az ő elméletük alapján dolgozták ki a különböző életkorú gyermekek szülei számára hasznosítható mindful tréningeket.

Duncan és munkatársai (2009) követve Kabat-Zinnék gondolatmenetét a tudatos szülői nevelés modelljükben öt dimenziót emeltek ki, melyekben a jelen pillanatra irányuló éber figyelem fejlesztése segítheti a szülő-gyerek interakciókat: a gyermek teljes odafigyeléssel történő meghallgatását, önmagunk és a gyermek nem ítélkező elfogadását, a saját és a gyermek érzelmeinek tudatosítását, az önszabályozást a szülői nevelésben, és az együttérzést önmagunk és a gyermekünk iránt. A tudatos szülők a szerzők megfogalmazásában továbbá csökkentik az automatikus, de nem adaptív módszerek használatát a gyermekük értékelésekor vagy a velük való interakciókban, így utat nyitnak a pozitívabb szülő-gyerek kapcsolatoknak.

Dumas egy úttörő tanulmányában (2005) úgy fogalmazza ezt meg, hogy az éber figyelem konfliktusos helyzetekben például abban segítheti a szülőket, hogy megtörjék azt a megszokott mintát, melyben automatikusan haraggal reagálnak a gyermekük dührohamára, mert ez valószínűleg további negatív hatással járna a gyerekre nézve. Ezek és az ehhez hasonló maladaptív viselkedési minták az ismételt gyakorlat során automatizálódnak, bemerevednek. Mivel nélkülözik a tudatosságot vagy csekély tudatossággal hajtják végre őket, rendkívül ellenállóak a változásokkal szemben.

Mindfulness alapú szülői programok

Ha szeretnénk ezeket a berögzült, rossz mintákat megváltoztatni a nevelésben, és egy stresszcsökkentő MBSR tréningnél többre vágyunk, ma már léteznek kifejezetten a családoknak, szülőknek szóló programok, melyekben a mindfulness módszerét különböző szülőknek szóló pszichoedukációs, viselkedésterápiás, vagy kognitív terápiás eljárásokkal gyúrták össze. Számos programot dolgoztak ki az elmúlt két évtizedben az MBSR adaptálásával vagy egyes gyakorlatainak felhasználásával különböző életkorú, különböző problémákkal, betegségekkel küzdő gyerekek szüleinek, kifejezetten az adott célcsoportra szabva. A teljesség igénye nélkül a gyerekeket érintő problémák széles köréből a Mosoly Alapítvány számára is fontos célcsoportokat kiemelve léteznek programok olyan gyermekek szüleinek, akik krónikus betegséggel élnek (Minor és mtsai 2006), autizmussal (Jones és mtsai 2015), fejlődési zavarokkal (Bazzano és mtsai 2015) vagy diszruptív viselkedési zavarral küzdenek (Dumas 2005), stb.

Bögels és munkatársai (2014) a „Mindful Parenting” (tudatos szülői nevelés) tanfolyam alkalmazhatóságát és hatásait vizsgálták a mentális egészség területén. Kutatásukban olyan családok vettek részt, amelyekben a szülők és/vagy gyermekeik valamilyen lelki vagy szülő-gyerek kapcsolati probléma miatt mentálhigiénés ellátásra szorultak. A szülők csoportos formában egy 9 alkalmas „Mindful Parenting” tanfolyamon vettek részt. A kurzus után javulás következett be a gyerekek pszichopatológiai tüneteiben és a szülők saját tüneteiben is. Emellett javulás mutatkozott a szülői stressz és a nevelés területén. A szerzők következtetése szerint a „Mindful Parenting” ígéretes új beavatkozás lehet a szülők számára a mentális egészségügyi ellátásban, mivel hatékonynak tűnik a gyermeki, szülői és családi változók széles körében.

Ahogy a gyerekek életkora változik, a szülői stressz szintje is időről-időre megnőhet, akkor is, ha a családtagoknak semmilyen diagnosztizálható betegségük nincs. Ezért jöttek létre nagy számban azok a szülőket segítő mindfulness alapú programok, melyek az egyes nevelési szakaszokat igyekeznek megkönnyíteni. Bardacke (1998–2009) például az MBSR-t a hagyományos szülésre felkészítő képzéssel ötvözte, amely megtanítja a várandós szülőknek, hogyan kell megbirkózni a terhesség, a szülés és az utána következő korai időszak során fellépő stresszel a tudatos nevelés fejlesztésével (Mindfulness-Based Childbirth and Parenting Education – MBCP). Babás és kisgyermekes szülők számára dolgoztak ki külön programot Moniek és kollégái (2019), valamint Marvin és munkatársai (2000) is, olyan kötődési témákat bevonva a modelljükbe, amelyek ebben a fejlődési szakaszban relevánsak a tudatos és együttérző nevelés szempontjából. Nagyon sok írás született a témában a serdülőkorba lépő gyermekek szülei számára, mert ebben az időszakban sok szülő stressz szintje erőteljesen megnövekszik (pl. Burgdorf és mtsai 2019; Chaplin és mtsai (2018); Duncan és mtsai 2009).

Duncan és kutatócsoportja (2009) egy már meglévő, jól működő modellt egészítettek ki mindfulness gyakorlatokkal, a Családok Erősítése Programot (SFP – Strengthening Families Program; Molgaard et al. 2001 id. Duncan 2009), melyet elsősorban a serdülőkorba való átmenet időszakára (10–14 éves korú gyerekek családjainak) alakítottak ki. Azért választották ezt a prevenciós programot, mert empirikus bizonyítékok támasztják alá, hogy az SFP javítja a szülői nevelés gyakorlatait, és késlelteti az alkohol és más kábítószer-használat kialakulását és eszkalációját serdülőkorban. Mindfulness alapú programjuk rövidítése: MSFP (Mindfulness-Enhanced Strengthening Families Program). Az általuk fentebb leírt öt dimenzió a kiindulási alapja az MSFP tréningnek, és számos a tudatos szülői nevelésről alkotott modellnek, bár léteznek más elméletek is a témában, melyek egyéb ígéretes dimenziókat is feltártak. Nézzük meg közelebbről, hogy mit is értenek Duncan és munkatársai (2009) ez alatt az öt dimenzió alatt, melyek a teljes figyelemmel hallgatás, az ítéletmentes elfogadás, az érzelmi tudatosság, az önszabályozás és az együttérzés.

A tudatos szülői nevelés öt dimenziója – Teljes figyelemmel hallgatni

Akárcsak a mindfulnessben, a hatékony szülői viselkedésben is központi szerepe van a teljes figyelemnek, amely itt a gyermek aktuális élményeire irányuló éber, elfogadó figyelmet jelenti, a hallgatás művészetét. Hányszor fordult már elő, hogy miközben kapkodva a házimunkával hallgatjuk a gyereket, csak automatikusan bólogatunk, de nem is figyelünk a mondandójára. A valódi figyelem azonban nemcsak a szavakra irányul, hanem a nonverbális jelekre is (hang, arckifejezés, testbeszéd), egy szenzitív ráhangolódás a gyermek fizikai és érzelmi állapotára. Kisgyerekkorban, mikor még sok mindent nem tud szavakkal kifejezni a gyermek, ez különösen fontos. A serdülőkorban pedig azért van jelentősége a szavakon is túlmutató teljes figyelemmel történő hallgatásnak, mert akkor meg nem akarnak már mindent megosztani a szülőkkel a serdülők. Azáltal, hogy teljes figyelmüket ezekre az interakciókra irányítják a szülők, pontosabban érzékelhetik serdülőik gondolatait és érzéseit, ami viszont csökkentheti a konfliktusokat (Duncan és mtsai 2009).

Saját magunk és a gyermek ítéletmentes elfogadása

A tudatos szülői magatartás azt is jelenti, hogy tudatosan figyelünk azokra az elvárásokra, amelyek eltorzíthatják egy adott helyzet észlelését. A szülők, akár szavakkal vagy viselkedésükkel is közölhetik elvárásaikat a gyerekeik felé arról, hogy milyennek kellene lenniük, mi mindenre kellene képesnek lenniük. Sokszor ezek a gyermekekkel szemben támasztott elvárások nem az életkoruknak megfelelőek, vagy nem reálisak, csak a szülők saját vágyait tükrözik. A tudatos nevelésben saját magunk és a gyermek tulajdonságait és viselkedését úgy fogadjuk el, amilyenek, nem ítélkezünk felettük. Elfogadjuk például azt is, hogy a szülő-gyermek kapcsolatokban időnként küzdelmek vannak, hogy a szülői szerep sokszor nagyon nehéz tud lenni, és hogy a gyermekek számára is nehéz lehet a mai világban felnőni. Az elfogadás azt is jelenti, hogy felismerjük, hogy ezek a kihívások, amelyekkel szembesülünk, és a hibák, amelyeket elkövetünk, mind az élet természetes velejárói. Az elfogadás azonban nem jelenti a gyermek viselkedésének jóváhagyását, ha az nem felel meg a szülői elvárásoknak. Ehelyett a tudatos szülők miközben elfogadják gyermeküket, ugyanakkor olyan egyértelmű normákat és elvárásokat biztosítanak gyermekük viselkedésével kapcsolatban, amelyek megfelelnek mind a kulturális kontextusnak, mind a gyermek aktuális fejlődési szintjének (Duncan és mtsai 2009). Az MSFP tréning során ennek a dimenziónak a mentén a szülőket például arra kérik, hogy összpontosítsanak gyermekük egyedi igényeire és jellemzőire. Aztán el lehet gondolkozni azon, hogy milyen elvárásaik vannak maguk és a gyermek felé, hogy honnan származnak ezek az elvárások, valamint, és hogy szülői céljaik milyen mértékben gyermekközpontúak vagy szülőközpontúak.

Saját magunk és a gyermek érzelmeinek tudatosítása

A mindfulness gyakorlatokban fontos az a képesség, hogy a figyelmet olyan a belső állapotokra tudjuk összpontosítani, mint például a gondolatok és az érzelmek. A tudatos szülői modellben is hangsúlyos a szülők azon képessége, hogy tudatában legyenek a saját és a gyermekeik érzelmeinek. Az erős érzelmek ugyanis automatikus értékelési folyamatokat indíthatnak el (Bargh és Williams 2007 id. Duncan és mtsai 2009), amelyek viszont bizonyos berögzült viselkedések végrehajtására késztetik az egyéneket. Ahhoz, hogy valódi, teljes figyelemmel, ítélkezéstől mentesen meghallgassák a gyermeküket, a szülőknek képesnek kell lenniük arra is, hogy helyesen azonosítsák az érzelmeket magukban és gyermekben. Ha a szülők képesek tudatos figyelemmel azonosítani mindezeket az érzéseket, akkor képesek lesznek tudatos döntéseket is hozni arról, hogyan reagáljanak egy adott helyzetben, ahelyett, hogy az automatikus mintáikat vennék elő. Az MSFP gyakorlatai segítenek a szülői érzelmi élmények pillanatról pillanatra való felismerésében és címkézésében, a „kellemes” és „kellemetlen” érzelmek elkülönítésében a szülő-gyerek interakciókban akár a gyermek, akár a szülő által átélt érzelemről van szó, és az ezekre való reflektálásban. Ezek a gyakorlatok abban támogatják a szülőket, hogy könnyebben beazonosítsák azokat a helyzeteket, amelyek a negatív érzelmek eszkalációjához vezethetnek, hogy meg lehessen állítani az automatikus negatív reakciókat (Duncan és mtsai 2009).

Önszabályozás a szülői kapcsolatban

A teljes figyelmen és az érzelmi tudatosságon túl a tudatos szülői magatartás bizonyos fokú önszabályozást is magában foglal, vagyis éberséget az önszabályozásban a szülői értékekkel és célokkal összhangban. A tudatos nevelés nem jelenti azt, hogy negatív érzelmeket, haragot vagy ellenségességet nem élhetünk át szülőként vagy gyerekként, de a szülő-gyerek interakciókban való reagálás előtt egy szünet bevezetését tanítja annak érdekében, hogy az önszabályozás és a megfelelő szülői gyakorlatok kiválasztása megvalósulhasson az adott helyzetben. Az a mód, ahogyan a szülők reagálnak gyermekük érzelmeire és kifejezik saját érzelmeiket, fontos szocializáló hatással is bír (Eisenberg et al. 1998 id. Duncan és mtsai 2009). Tehát azok a szülők, akik toleránsak és támogatják gyermekük érzelmi megnyilvánulásait, és nem utasítják el a negatív érzelmeket sem, érzelmileg és szociálisan kompetensebb gyerekeket nevelhetnek a kutatók szerint. A tudatos szülő azt is megtanítja például a gyermekének, hogyan kell címkézni és kifejezni az érzéseit, ezzel támogatva a gyerekek saját önszabályozó képességének fejlődését. Vannak olyan mindfulness gyakorlatok is az MSFP tréningben, amelyek a szülők eszkalálódó érzelmekre adott automatikus kognitív-érzelmi reakcióit, valamint a pszichológiai stresszre adott reakciókat célozzák. A tudatos légzés gyakorlataival például elsajátítható, hogy hogyan lehet a légzés figyelését egy stresszes helyzetben megnyugtatásra használni (Duncan és mtsai 2009).

Együttérzés magunkkal és a gyermekkel

A tudatos szülőségben a nyílt és elfogadó, együttérző állapot nemcsak a gyermekünkkel kapcsolatban értendő, hanem saját magunkkal szemben is. A gyerek szükségleteinek megértése, a negatív érzéseiben való osztozás a gyerekben pozitív érzeteket kelt, azt érezheti, hogy támogatják a szülei. Ugyanerre az együttérzésre szülőként is szükségünk van. Ha éppen sikertelennek érezzük magunkat a szülői szerepben, vagy ha nem érjük el a kitűzött célt, amit szerettünk volna, az önvád helyett érdemes egy megbocsátó hozzáállással fordulni magunk felé. A tapasztalatok ezzel szemben azt mutatják, hogy a szülők sokszor a saját maguk legnagyobb kritikusai. A saját magunkkal való együttérzés a mindful megközelítésben azt eredményezheti, hogy sokkal inkább azokra az erőfeszítésekre tudunk koncentrálni, amelyeket megtettünk a gyermekünkért, és nem ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei lesznek fontosak. Ezt a dimenziót olyan meditációs gyakorlatokkal lehet támogatni, amelyek a napi pozitív érzelmek átélését segítik elő, beleértve a szeretetet, az örömöt és az elégedettséget. A szülőket arra is ösztönzik az MSFP tréningben, hogy azonosítsák azokat az élményeiket, amelyek miatt jól érzik magukat, és ne ítéljék meg magukat keményen, ha nem érik el a kitűzött céljaikat (Duncan és mtsai 2009).

Kutatási eredmények és a tudatos nevelés jövője

Burgdorf és munkatársai (2019) egy szisztematikus áttekintésükben a mindfulness hatékonyságát vizsgálták a szülői stressz csökkentése és a gyerekek lelki állapotának javítása tekintetében. Abból indultak ki kutatásukban, hogy a szülők és a gyermekek lelki jólléte is sérül azokban a családokban, amelyeket nagyobb szülői stressz jellemez. Mivel a mindful szülői viszonyulás alacsonyabb szülői stresszel jár, egyre több tanulmány vizsgálja, hogy a mindfulness beavatkozások javíthatják-e a családtagok lelki állapotát. Ezekből az írásokból tekintettek át a szerzők 25 független tanulmányt egy metaanalízisben, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szülőknek nyújtott mindfulness tréningek hatékonyan csökkenthetik a szülői stresszt és javíthatják a gyerekek pszichológiai működését.

Cowling és Gordon (2021) szerint a mindfulness gyakorlása javítja a nevelés és a szülő-gyermek kapcsolat minőségét, valamint a gyermekek és a szülők rugalmas ellenálló képességét (reziliencia) és pszichológiai működését. Ezt a megállapításukat a mindful szülői neveléssel kapcsolatos legújabb kutatási eredmények vizsgálatára alapozzák, továbbá ajánlásokat is adnak a tudatos nevelés kutatását és gyakorlatát érintő legfontosabb jövőbeli kihívásokhoz. Az egyik módszertani korlátja az eddigi kutatásoknak, hogy nagyrészt önbevallásos értékeléseken alapulnak, és nagyon kevés olyan van közöttük, amelyekben szülő-gyerek interakciók megfigyelésével vontak volna le következtetéseket a tudatos szülői nevelés hatékonyságáról. Ezenkívül többnyire kis mintákkal, kevés résztvevővel zajlottak ezek a vizsgálatok, és többségükben anyák vettek részt rajta. Azonban a terület további szisztematikus kutatása a bíztató eredmények és a tréningek iránti növekvő igények miatt is fontos lenne a jövőben.

Tudatos szülői nevelés tréningek online

A mindfulness alapú tudatos szülői tréningek gyakorlatairól azoknak sem kell lemondaniuk, akik nagyon kevés idővel rendelkeznek, vagy a mostani pandémiás időszakban nem szívesen mennének csoportos eseményekre. Léteznek már a módszernek online térre adaptált formái.

Potharst és munkatársai (2019) úgy vélik, hogy az anyai stressz – különösen a szülői nevelés korai éveiben – negatívan befolyásolhatja a gyermek fejlődését. Ezért olyan korai beavatkozást dolgoztak ki, amely könnyen elérhető és alacsony költséggel jár. Tanulmányukban egy 8 alkalomból álló online tudatos szülői tréning hatékonyságát vizsgálták olyan anyáknál, akik fokozott szülői stresszt éltek át. Eredményeik szerint az online mindful szülői tréning nagyon hatékonynak bizonyult a túlzott fegyelmezés, valamint a stressz, a depresszió és a szorongás tüneteinek csökkentésében az anyánál. A tréning továbbá hatékonyan növelte az anya együttérzését saját maga és a gyermek felé, valamint csökkentette a gyermek anya által észlelt agresszív viselkedését.

Ami a hazai tapasztalatokat illeti, Miklósi Mónika (2021) a Tudatos szülőség c. konferencia-előadásában arról számolt be, hogy a meditációs technika elfogadottsága itthon még nem általános, de azok körében, akik számára elfogadható a módszer, a mindfulness alapú szülőtréning jól alkalmazható. Kollégáival, Szabó Mariannal és Gallai Máriával, Bögels és Restifo (2014) módszerét tették elérhetővé a Heim Pál Kórház Mentálhigiéniai Központjában ellátott gyerekek szülei számára évekkel ezelőtt, melyben a mindfulnesst kognitív és sématerápiás módszerekkel ötvözik. Bár a járványidőszak ezeknek a csoportoknak az életébe is beleszólt, online önsegítő stresszkezelő tréning modulokat folyamatosan tartanak a szülőknek és gyerekeknek a járvány idején is.

Irodalom

Bardacke, N. (1998–2009). Mindfulness-based childbirth and parenting education curriculum manual. Oakland, CA: Mindful Birthing and Parenting Foundation.

Bazzano, A., Wolfe, C., Zylowska, L. et al. (2015). Mindfulness Based Stress Reduction (MBSR) for Parents and Caregivers of Individuals with Developmental Disabilities: A Community-Based Approach. J Child Fam Stud 24, 298–308. https://doi.org/10.1007/s10826-013-9836-9

Bögels, S. M., Hellemans, J., van Deursen, S., Romer, M., and van der Meulen, R. (2014). Mindful parenting in mental health care: effects on parental and child psychopathology, parental stress, parenting, coparenting and marital functioning. Mindfulness 5, 536–551. doi: 10.1007/s12671-013-0209-7

Bögels, S. M., and Restifo, K. (2014). Mindful Parenting: A Guide for Mental Health Practitioners. New York, NY: Springer.

Burgdorf, V., Szabó, M. and Abbott, M.J. (2019). The Effect of Mindfulness Interventions for Parents on Parenting Stress and Youth Psychological Outcomes: A Systematic Review and Meta-Analysis. Front. Psychol., 06 June 2019 | https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.01336

Chaplin, T. M., Turpyn, C. C., Fischer, S., Martelli, A. M., Ross, C. E., Leichtweis, R. N., et al. (2018). Parenting-focused mindfulness intervention reduces stress and improves parenting in highly stressed mothers of adolescents. Mindfulness 2018:1026. doi: 10.1007/s12671-018-1026-9.

Cowling, C. & Gordon, W. V. (2021). Mindful parenting: future directions and challenges, International Journal of Spa and Wellness, DOI: 10.1080/24721735.2021.1961114

Dumas, J. E. (2005). Mindfulness-based parent training: strategies to lessen the grip of automaticity in families with disruptive children. J. Clin. Child Adolescent Psychol. 34, 779–791. doi: 10.1207/s15374424jccp3404_20

Duncan, L.G., Coatsworth, J.D., Greenberg, M.T. (2009). A Model of Mindful Parenting: Implications for Parent-Child Relationships and Prevention Research. Clin Gyermek Fam Psychol Rev 12, 255–270. https://doi.org/10.1007/s10567-009-0046-3

Jones, L., Gold, E., Totsika, V., Hastings, R.P., Jones, M., Griffiths, J. & Silverton, S. (2018). A mindfulness parent well-being course: evaluation of outcomes for parents of children with autism and related disabilities recruited through special schools, European Journal of Special Needs Education, 33:1, 16-30, DOI: 10.1080/08856257.2017.1297571

Kabat-Zinn, M., & Kabat-Zinn, J. (1997). Everyday blessings: The inner work of mindful parenting. New York: Hyperion.

Marvin, R., Cooper, G., Hoffman, K., & Powell, B. (2000). The Circle of Security project: Attachment-based intervention with caregiver-preschool child dyads. Attachment & Human Development, 4(1), 107–124. doi:10.1080/14616730252982491.

Menter, K., Ritchie, T., Ogg, J., Rogers, M., Shelleby, E.C., Santuzzi, A.M. & Wendel, M.J. (2021). Changes in Parenting Practices during the COVID-19 Pandemic: Child Behavior and Mindful Parenting as Moderators, School Psychology Review, DOI: 10.1080/2372966X.2020.1869497

Dr. Miklósi Mónika (2021). Tudatos szülőség c. előadás. Tudatos jelenlét a gyógyítás szolgálatában: I. Magyar Tudományos Mindfulness Konferencia. 2021. április 9. https://www.youtube.com/watch?v=L-L4aFJ9vFM

https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/tudomanyos-mindfulness-konferencia/

Minor, H.G., Carlson, E.L., Mackenzie, M.J., Zernicke, K. & Jones, L. (2006). Evaluation of a Mindfulness-Based Stress Reduction (MBSR) Program for Caregivers of Children with Chronic Conditions, Social Work in Health Care, 43:1, 91-109, DOI: 10.1300/J010v43n01_06

Moniek A.J. Zeegers, Eva S. Potharst, Irena K. Veringa-Skiba, Evin Aktar, Melissa Goris, Susan M. Bögels, Cristina Colonnesi (2019). Evaluating Mindful With Your Baby/Toddler: Observational Changes in Maternal Sensitivity, Acceptance, Mind-Mindedness, and Dyadic Synchrony. Front Psychol. 2019; 10: 753. Published online 2019 Apr 24. doi: 10.3389/fpsyg.2019.00753

Potharst, E.S., Boekhorst, M.G.B.M., Cuijlits, I., van Broekhoven, K.E.M., Jacobs, A., Spek, V., Nyklíček, I., Bögels, S.M., and Pop, V.J.M. (2019). A Randomized Control Trial Evaluating an Online Mindful Parenting Training for Mothers With Elevated Parental Stress. Front. Psychol., 17 July 2019. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.01550