Dr. Korbai Hajnal több mint 10 éve csatlakozott a Mosoly csapatához, ahol szakmai koordinátorként, majd vezető pszichológusként dolgozott, tavaly ősszel pedig külsős tanácsadóként tért vissza szülési szabadság után. A nevéhez fűződik a meseterápia beemelése a Mosoly kórházi terápiás gyakorlatába a témában megjelent két módszertani kiadvánnyal (link) együtt. Egy másik számára fontos terület – amelyből a közelmúltban doktori címet szerzett – a testtudattal kapcsolatos elméletek és módszerek megismerése, gyakorlása és átadása. Ez utóbbiról beszélgettünk vele.
Hogy kerültél kapcsolatba a testtudat témájával?
Sok évvel ezelőtt személyes indíttatásból kezdtem el a testtudattal foglalkozni, akkor még csak a saját egészségem megőrzése volt a célom. Az első meghatározó élményeim a jóga gyakorlásához köthetők, amit több mint húsz éve kezdtem el, és azóta sokféle oktatótól, sokféle tapasztalatot szereztem erről a tradicionális testtudati alapokra épülő rendszerről. 15 évvel ezelőtt aztán egy másik nagy hagyományba kezdtem el jobban belemélyedni, és ma már oktatom is a Chen stílusú Tai chi chuan harcművészeti és egészségmegőrző módszerét, Han Kui Yuan 19. generációs nagymester fogadott tanítványként. Mindkét rendszerben vannak közös testtudati elemek, de más célból, eltérő problémákra lehet őket használni az ember különböző életszakaszaiban. Aztán amikor elkezdtem a mozgás- és táncterápiás képzésemet, sok modern testtudati technikába is belekóstolhattam, amelyek mind abban erősítettek, hogy mennyi lehetőség van ezekben a módszerekben arra, hogy az embert a maga teljességében, egységében szemlélhessük, kezelhessük.
Miért tartod fontosnak ezt a témát?
A mindennapokban gyakran nem fordítunk elegendő vagy megfelelő figyelmet a testünkre. Valószínűleg azért, mert a test észrevétlenül teszi a dolgát, hatékonyan alkalmazkodik a változó környezethez, miközben megvéd bennünket a káros fizikai vagy lelki hatásoktól. A legtöbbünk csak akkor figyel rá, ha valamilyen erős jó vagy rossz érzet miatt zavar támad ebben az összehangolt működésben, és tudatos figyelemre vagy erőfeszítésre van szükség a szervezet egyensúlyának helyreállításához. És ez többnyire jól is van így, hiszen ha mindezeket az automatikus folyamatokat nekünk kellene tudatosan intézni, nem maradna kapacitásunk az élet egyéb fontos élményeire. Engem az foglalkoztat, hogy miért érdemes időnként mégis elmélyíteni a testünkre való tudatos figyelmet, mi mindent kaphatunk a testtudati technikán alapuló különféle módszerektől, hogy a testi-lelki egyensúlyunkat mi magunk is tudatosan képesek legyünk befolyásolni. Hiszen ma már az orvostudomány is úgy tekint a különböző betegségekre, akár testi vagy lelki tünetekben nyilvánulnak meg elsősorban, hogy azoknak egyaránt vannak biológiai, pszichológiai és a társas kapcsolatokban gyökerező okai. Valójában a test és a lélek működése annyira szorosan összefügg egymással, hogy nehéz is megállapítani, hol kezdődött az egész rendszerben a probléma.
A Mosoly Alapítványnál is kezdeményezted ennek a testtudati szemléletnek a hangsúlyozását. Mi volt ennek a célja és mik voltak az első lépések ebben?
Amikor 2012-ben befejeztem a Magyar Mozgás és Táncterápiás Egyesületnél a képzésemet, azon kezdtem el gondolkozni, hogy hogyan lehetne mindezeket az ismereteket valahogyan becsatornázni ide, hasznosítani a Mosolyban végzett terápiás munkánkban. Pár évnek el kellett telnie, mire ebből a gondolatból egy új szemléletmód kezdett körvonalazódni, és megtaláltuk hozzá az elméleti hátteret a hazai és nemzetközi kutatásokban.
Az első lépés az volt, hogy 2014 októberében a Mosoly Alapítvány terapeutáinak szerveztünk egy workshopot, melyen többféle testtudati módszerről beszélgettünk. A workshop lehetőséget adott a különböző terápiás módszerekben képződött szakembereknek, hogy megoszthassák egymással tapasztalataikat arról, hogy saját módszerükön belül hogyan jelenik, jelenhet meg a testtel, testtudattal való munka.
A téma napjainkban mindinkább előtérbe kerül a tudományos kutatásokban és az alkalmazott területeken is, hiszen rengeteg új lehetőséget rejt magában. 2015 márciusában az alapítvány küldöttjeként részt vehettem egy konferencián a heidelbergi egyetem szervezésében, melyen a test és az elme szoros, cirkuláris együttműködéséről, egymásra hatásáról szóló előadásokat hallgathattam a legkülönbözőbb területekről érkező tudósoktól. A heidelbergi konferencián együtt ült filozófus, matematikus, fizikus, agykutató, mesterséges intelligencia kutató, neurológus, antropológus, pszichiáter, pszichológus, táncterapeuta, zeneterapeuta, pszichoanalitikus és kognitív terapeuta. Nagyon izgalmas volt ez a színes kavalkád, mert általában e tudományterületek képviselői külön üléseznek, külön nyelveket beszélnek. Itt mégis megkísérelték egymást megérteni, és nyitottsággal, egymás munkája iránti tisztelettel és elfogadással hallgatták meg a többieket három napon keresztül.
Ebben a szellemben próbáltuk továbbvinni a témát a hazai segítő szakmákban is, integrálni a különböző területek tudását, és ezekben kihangosítani a testi aspektust. 2015 áprilisában az alapítvány által szervezett Kreatív Napok konferencián elindult egy közös gondolkodás Mosolyos és külsős szakemberek együttműködésével a test és lélek viszonyáról a terápiában. A találkozón nemcsak különböző módszereket alkalmazó terapeuták, művészetterapeuták vettek részt és adtak elő, hanem pedagógusok, és más gyerekekkel dolgozó segítő szakemberek, civil szervezetek is.
A Mosoly keretein kívül is több szakmai munkában részt vettél a témában. Mik voltak ezek?
A Kreatív Napok több mint száz résztvevője közül többekben felmerült az igény arra, hogy egy hosszabb gyakorlati folyamatban is elmélyülhessenek ebben az új szemléletben. Ezért azon kezdtünk el gondolkodni egy Mosolyos kollégámmal, Hoppál Dorka művészetterapeutával, hogy lehetséges-e egy olyan alap képzési program létrehozása, melyben a különböző testtudati technikákon alapuló módszerekbe röviden betekintést nyerhetnek a szakemberek, annak érdekében, hogy aztán könnyebben eldönthessék, hogy a saját szakterületükön való hatékony működéshez, mely módszereket lenne érdemes mélyebben elsajátítaniuk.
2015 szeptemberén aztán elindítottunk Dorkával egy 100 órás tanfolyamot ebben a témában, hogy lehetőséget biztosítsunk az érdeklődő szakembereknek a közös alkotó gondolkodásra, a saját élményű testtudati gyakorlásra, valamint mind gyakorlati, mind elméleti ismeretek átvételére.
Épp a végére értünk az első évfolyamnak, amikor megszületett a kisfiam. Ez alatt az egy év alatt mi is rengeteget tanultunk a különböző szakemberektől, nagyon inspiráló volt ez az időszak. Dorkával most a Thalassa Házban viszünk egy mozgás- és táncterápiás csoportot, amelynél nagyban támaszkodunk ennek a tanfolyamnak a tapasztalataira.
A testtudati ismereteim elmélyítésében sokat köszönhetek a gyerekeimnek is. A kislányom születése utáni otthonülős időszakban szereztem meg a jóga és a tai chi oktatói képesítéseimet, a kisfiamnál pedig végre befejeztem a doktori disszertációmat, ami szintén a testtudati technikák széles alkalmazási lehetőségeiről szól a terápiás munkában.
Milyen különböző módszerek, technikák tartoznak ide? Mik a hasonlóságok és a különbségek?
Valamennyi testtudati technikán alapuló, testtudatosságot fejlesztő módszer, legyen az hagyományos vagy modern, lehetőséget biztosít a test és a tudat egységes működésének megtapasztalására. Különböznek azonban abban, hogy milyen eszközökkel és milyen mértékben érik el a módosult tudatállapotnak azt a formáját, amelyben hatékonyak. Vannak olyan technikák, melyekben a mozdulatlanság (pl. ülő illetve fekvő helyzetben végzett meditációs vagy relaxációs technikák), máshol éppen a folyamatos mozgásban lévő test és tudat segíti az elmélyülést (pl. tai chi chuan). Léteznek szuggesztióval (pl. hipnózis) vagy önszuggesztióval (pl. autogén tréning) dolgozó technikák.
A különböző módszerek abban is eltérőek lehetnek, hogy milyen céllal gyakorolják őket. Egyes módszerekben a testre való figyelem, fókuszálás, koncentrálás önmaga a cél (pl. mindfulness), másokban bizonyos testi vagy mentális folyamatok megváltoztatása (pl. autogén tréning). Valamelyiket alapvetően egészségmegőrzés céljából alkalmazzák a nyugati kultúrákban, a fizikai erőnlét, a hajlékonyság vagy a lelki egyensúly megőrzésére (pl. hatha jóga, és más alkalmazott jóga területek), másokat éppen a betegségekkel való megküzdésre, terápiás vagy pszichoterápiás céllal (pl. pszichodinamikus mozgás- és táncterápia). Léteznek olyan hagyományos módszerek, melyeket régen katonai célokra fejlesztettek ki, de ma már csak egészségmegőrzésre használják (pl. tai chi chuan). Mindezek mellett vannak olyan megközelítések is, melyekben a testgyakorlatok arra szolgálnak, hogy a különböző tudatállapotok uralhatóvá, és végül megszüntethetővé váljanak (pl. a jóga bizonyos fajtái).
Hogyan lehet ebben a sokféleségben eligazodni, rendszert találni?
Ennyiféle módszerben nem könnyű meghatározni, hogy mi lehet az a közös mag, ami működik valamennyi módszerben, s ami segíthet a testtudat fogalmát pontosabban megragadni. A testtudatosság szűkebb értelemben a test belsejéből származó érzetekre való odafigyelést és ezek tudatosságát, valamint a testi folyamatokban bekövetkező változások észrevételét jelenti. Vannak olyan megközelítések, melyekben egy tágabb értelemben használják a fogalmat, és ezekben az érzelmekhez kapcsolódó testi történések észlelését, az érzelmi tudatosságot is beleértik a testi tudatosságba.
A testtudati technikák tehát fontos szerepet töltenek be az egészségmegőrzésben. Ezen kívül mit adhatnak még hozzá a terápiás munkához?
A terápiában vagy akár más segítő szakmákban, ahol a személyes kapcsolat alakulásán is sok múlik, több szinten beszélhetünk a testtudati módszerek alkalmazási lehetőségeiről. Egyrészt, ahogy már említettük, mivel ezek a technikák javítják a mentális és fizikai egészségi állapotot, a szakemberek segítségükkel csökkenthetik az őket ért stressz hatások negatív következményeit, hogy megfelelő testi-lelki állapotban tudják a munkájukat végezni. Másrészt, a segítők tovább adhatják ezeket a technikákat a klienseknek, mint jó gyakorlatokat be lehet őket építeni különböző verbális vagy nonverbális terápiás vagy egyéb segítő módszerekbe. Harmadrészt, és itt jön be ez az új szemléletmód igazán, a két ember közötti kapcsolat szintjén is hatékony támogatást kaphatunk a testtudaton alapuló módszerektől. Egy segítő kapcsolatban ugyanis, miközben a szakember és a kliens beszélget, azalatt van közöttük egy többnyire nem tudatos szinten zajló, folyamatos testi kommunikáció is, egyfajta hangolódás. Ennek a folyamatnak a tudatosabb kezelése valósulhat meg, ha a szakember gyakorlott valamilyen testtudati módszerben. A terápiás munkában különösen fontos információforrás lehet a terapeuta testi érzeteinek megfigyelése, bármilyen szemléletben is dolgozik a szakember. Az ezek mögött álló legújabb pszichológiai, idegtudományi elméletekről a Mosoly blog következő cikkében lehet majd olvasni.