Címke: blog

A természetkapcsolat 5 útját különböző művészetterápiás módszereken keresztül bemutató cikksorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Az ötödik út az együttérzést helyezi a középpontba, mint a természethez való kapcsolódás erősítését segítő tényezőt, valamint olyan etikai kérdéseket, melyek cselekedeteink és választásaink természetre gyakorolt hatását veszik górcső alá.

A természethez való kapcsolódás öt útjából (Lumber és munkatársai 2017) kettőn már jártunk a Mosolyblog előző cikkeiben: először a természeti szereplőkkel való közvetlen fizikai, valamennyi érzékszervet bevonó kapcsolatba lépést mutattuk be egy személyes hangvételű interjúban, majd a szépséggel és a szabadban átélhető esztétikai élménnyel foglalkoztunk. E két út bejárásakor már többször felbukkant az a tapasztalat, melyet kutatások is alátámasztanak, hogy a természet jelenségeivel való tudományos ismerkedés vagy akár egy felszínes nézelődéssel töltött séta, bármilyen szép tájon is történjen, önmagukban nem elegendőek a környezethez való erős kötődés létrehozására. A természet iránti mély érzelmek kialakításához egy aktív, a képzeletet is megmozgató kapcsolat szükséges. Hogy ennek az intenzív kapcsolatnak a létrehozásában hogyan segíthetnek a szimbólumok és a meseterápia, erről fog szólni jelen írásunk.

A természethez kapcsolódás öt útját bejáró cikksorozatunk most következő állomásán a szépséggel és a szabadban átélhető esztétikai élménnyel foglalkozunk. A cikk első részében evolúciós szempontból vizsgáljuk meg, miért tartunk egyes dolgokat esztétikusabbnak. A felhozott példákkal iránymutatást szeretnék adni arra, hogy egy szabadtéri művészetterápiás foglalkozáson a páciensek által szépnek talált természeti jelenségek hátterében milyen pszichológiai tényezők állhatnak, ezek megértése ugyanis segítheti a terápiás folyamatot.

Márciusi Mosolyblog cikkünk végén a természethez való kapcsolódás 5 szemléletformáló útjáról írtunk. A természetkapcsolat 5 útjának és a különböző művészetterápiás ágaknak az ötvözésében rejlő lehetőségeket bemutató cikksorozatunkban most az ökopszichológiával fűszerezett táncterápia lesz a középpontban.

A tavalyi évben – 2022-ben – ünnepelte a Mosoly Alapítvány a 25. születésnapját. Számunkra is döbbenetes volt tudatosítani működésünknek ezt a hosszú időtartamát. Éppen ezért itt a Mosolyblogon teret adtunk és időt szántunk arra, hogy megnézzük honnan indultunk, milyen szakmai utat jártunk be és arra is ránéztünk, hogy hol tartunk most.

Szakmai blogunk írásaiban az év folyamán a különböző terápiás módszereket állítottuk középpontba. Az év vége közeledtével a figyelmünket a segítő szakemberekre irányítjuk, az ő mentális egészségüket támogató módszereket bemutatva. Alábbi nemzetközi konferencia beszámolónk elsősorban terápiás szakemberek, valamint az őket képzők, segítők és munkáltatók számára hoz hasznos tapasztalatokat és tanulságos példákat.

Folytatjuk a beszélgetést Dr. Pálinkás Judit lovasterapeutával. Az előző részben megtudhattuk, hogyan tudja segíteni a ló a sérült, beteg pácienseket. A következőkben az is kiderül, hogy mit tud megmutatni a ló azoknak, akik „csak” jobb szülők vagy éppen hatékonyabb vezetők szeretnének lenni.

Folytatjuk az interjút Pap Erika, klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológussal a Murmó központ létrehozásáról, a Lotilko programról és a Mosoly Alapítvánnyal közös szakmai szemléletmódról.

Folytatjuk az interjút Komáromi Erzsébet képzőművészet-terapeutával többek között hiánypótló művészetterápiás műhelyéről a Murmo Szakpszichológiai és Művészetterápiás Központról, a képzőművészet-terapeutává válás nehézségeiről, valamint a művészetek inspiráló erejéről.

A Mosoly Alapítvány történetében a mesék, a történetek, az együtt játszás öröme és élménye, kezdetek óta fontos szerepet töltenek be. A Kende B. Hanna által kidolgozott gyermekpszichodráma módszert számos mosoly terapeuta használja nap-mint-nap a gyerekekkel végzett terápiás munkában.

Folytatjuk barangolásunkat a mesék világában Boldizsár Ildikó meseterapeutával, aki őszintén beszél arról, hogyan élte meg a karantén időszakot, mi a titka az élőszóban mondott meséknek, és mit jelent neki, a tudományterületek határán állónak, a Mosoly Alapítvány.

A Mosoly Alapítvány sokszor érkezett útelágazáshoz negyed évszázados története alatt, akárcsak a népmesék hősei. Az egyik ilyen fontos elágazásnál a meseterápia útjára léptünk, ahol segítőként Boldizsár Ildikó író, meseterapeuta csatlakozott hozzánk. Az elismert mesekutató Metamorphoses Meseterápiás Módszerével, számos könyvben, előadásban, képzési és önismereti csoportban találkozhattak már a mesék iránt érdeklődő szakemberek és laikusok egyaránt. Ildikót most a Mosollyal és a mesékkel való kapcsolatáról kérdeztük felelevenítve a múlt emlékeit, tudatosítva a jelen élményeit, és bepillantva egy kicsit a jövő kihívásaiba.

Korábban már írtunk arról a Mosoly blogon, hogy hogyan hatott a pandémia a családtagok mentális állapotára, és milyen hatékony stresszkezelési és megküzdési technikákat használhatnak a szülők és a gyerekek a járványidőszakban, különös tekintettel a testtudati módszerekre. A mindfulness – vagy magyar fordításaiban tudatos jelenlét, éber figyelem – stresszcsökkentő hatásáról is több alkalommal szó esett már a szakmai blogon. Ebben az írásban egy ígéretes alkalmazott területébe, a „mindful parenting”, azaz a „tudatos szülői nevelés” témakörébe fogunk bepillantani.

Folytatjuk a beszélgetést Dr. Merényi Márta pszichoterapeutával, akinek szakmai műhelyében évtizedekkel ezelőtt megszületett a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia módszere. Az interjú első részének gondolatait olyan izgalmas kérdésekkel szőjük tovább, mint például, hogy milyen különbségek vannak a táncterápia egyéni és csoportos formái között, vagy miben térnek el a gyermekekkel végzett mozgásos foglalkozások a felnőttekétől.

Dr. Merényi Márta az 1980-as évek kezdete óta végzi táncterápiás munkáját, szakmai műhelyében született meg a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia módszere. 1992-ben alapította meg kollégáival a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesületet (MMTE) azzal a céllal, hogy a táncterápiát és a különböző testtudati rendszereket, mozgás improvizációs módszereket alkalmazó szakembereket összefogja. Sok évig volt az egyesület elnöke, most elnökhelyettesként segíti a szervezet munkáját. Az interjú aktualitását az adja, hogy szeptember 24-25-én volt az MMTE háromévente megrendezésre kerülő szakmai konferenciája, Testünk @ hálón innen és túl címmel. Ennek az eseménynek a kapcsán ültünk le beszélgetni Mártával a személyes élményeiről és a táncterápiáról.

Dr. Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány szakmai tanácsadója és a Mosolyblog egyik állandó szerzője, 2021 márciusa óta a Magyar Mozgás és Táncterápiás Közhasznú Egyesület (MMTE) elnöke is egyben. Ebben a minőségében arról az aktualitásról beszélgettünk vele, hogy szeptember 24-25-én egy konferenciát szervez az MMTE: Testünk @ hálón innen és túl címmel. A konferencián részt vesz az alapítvány több szakembere is, hogy megossza tapasztalatait a szélesebb szakmai közönséggel az elmúlt időszak online terápiás kihívásairól.

A Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján a Covid helyzet szintén online terápiás átállást kényszerített a Mosoly-terapeutákra. S bár az oltottság visszaadta a személyes terápiák lehetőségét, jelenleg is egy kiskamasz és egy nagykamasz online csoport működik Debrecenben, sőt van egy minicsoport is két vesebetegséggel küzdő, a betegség miatt izoláltan élő kisfiúnak. Az elmúlt időszak online terápiás tapasztalatairól és egy új, nonverbális módszerről beszélgettünk Peltekianné Cseke Otília Mosoly-terapeutával.

Előző cikkünk arról szólt, hogyan hat a pandémia a családtagok mentális állapotára, milyen nehézségeket okoz például az a jellegzetessége, hogy a társas kapcsolatok támogató erejére kevésbé lehet számítani ebben a bizonytalan helyzetben. Jelen írásunkban arra koncentrálunk, hogyan aktiválható a gyerekek és a szülők saját belső ereje, milyen hatékony megküzdési technikákat használhatunk a járványidőszakban, különös tekintettel a testtudati módszerekre.

Nehéz az online terekről írni, mikor éppen elegünk van belőle, mikor olyan ünnepeken vagyunk túl, ahol sokan, sok szeretett ember személyes jelenlétét hiányoltuk, és már alig várjuk, hogy visszakapjuk azt a régi világot, amely hús-vér emberekkel és „kézzel fogható” dolgokkal volt teli.

A Mosoly tanácsadó teamhez nemrégiben csatlakozott Kovács Ágnes Anna klinikai szakpszichológus, aki több éve dolgozik az onkopszichológia területén és a hospice ellátásban. Analitikus megközelítésében ötvözi az egzisztenciális pszichológia és a logoterápia segítői szemléletét.