Médiamegjelenések

Mit jelent segítséget adni akkor, amikor egy gyerek és a családja határhelyzetben él? Hogyan lehet egy segítő szervezetet úgy működtetni, hogy megmaradjon benne az emberség? Adorján Katalin, a Mosoly Alapítvány ügyvezetője a félelemről, az elfogadásról, a szülők terhéről, a kiégésről, a növekedésről és arról beszél, miért nem használják fel a beteg gyerekek történeteit adománygyűjtésre.

Juhász Bálint vendége a Parkterápia legújabb epizódjában Rábainé Domszky Zsófia, okleveles pszichológus és képzőművészet-terapeuta a Mosoly Alapítvány szakmai csapatából. A mély beszélgetésből kiderül, hogy mi is a szorongás evolúciós jelentősége, mi különbözteti meg a pszichodrámát a klasszikus színjátszástól, és mi volt a legnagyobb “csoda”, amit Zsófia karrierje során tapasztalt.

A Parkterápia adásában Stánicz Nikolettet látjuk vendégül, aki a Mosoly Alapítvány kötelékében gyógypedagógusként és zeneterapeutaként minden nap azon dolgozik, hogy minél több vidám pillanatot teremthessen minél több kisgyermek életében. A zeneterápia fontosságáról, annak miértjéről és konkrét módszertani alapokról is kérdez Juhász Bálint, illetve az is kiderül. A beszélgetés végére fény derül arra is, hogy honnan indul Nikolett története, min zenélnek együtt a kicsikkel a kórház olyan részein, ahova hangszereket nem szabad bevinni, meg lehet-e tanítani egy nagymamit loopolni, és vajon honnan tud a mai napig folyamatosan erőt meríteni ehhez a kivételesen szép küldetéshez.

A Mosoly terápiás foglalkozásain a gyerekek lelki-testi megérkezését teremti meg a csoportfoglalkozások elején a közös „étkezés”, hogy minden részt vevő meg tudjon érkezni és készen álljon a terápiás folyamatra. Ebben segít a PENNY Magyarország élelmiszeradománya, hiszen korábban az alapítvány terapeutái a foglalkozásokra szánt keretből vagy a saját pénzükből vették meg ezeket a kekszeket, rágcsákat a gyermekeknek.

A Mosoly Pont podcastjában az is felmerült, hogy mitől lesz fenntartható, az életünkbe beépíthető, szokássá alakítható a rendszeres mozgás? Ezzel kapcsolatban dr. Korbai Hajnal rámutatott, hogy míg a gyerekek esetében még a mozgás öröme a legfontosabb motiváció – hiszen a mozgáson keresztül rengeteget tanulnak, új képességeket, kompetenciákat tudnak elsajátítani –, addig a felnőtteknél a legfőbb motiváló tényező az egészség, illetve, hogy jól nézzenek ki, edzettek legyenek. A felnőttek esetében a sor végén van a mozgás öröme, miközben számos vizsgálat azt mutatja, hogy ennek hiányában nagyon nehéz folyamatosan fenntartani, és az életmódunk részévé tenni a fizikai aktivitást.

A testmozgás nemcsak a megelőzésben, hanem a betegségek kezelésében is kulcsszerepet játszik. „Régebben egy szívinfarktus után az ágynyugalom volt az előírás. Ma már tudjuk, hogy a megfelelő fizikai aktivitás segíti a felépülést” – magyarázza Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány szakembere. Ugyanez igaz más krónikus betegségekre is, sőt, egyes onkológiai kezelések hatékonyságát is növelheti a mozgás. Nem feltétlenül intenzív sportolásról van szó: egy félórás séta is sokat számít.

A cukorbeteg gyermekeknek és szüleiknek számos olyan kihívással kell szembesülniük a hétköznapok során, melyre a többség valószínűleg nem is gondol. Megkérdeztük a Mosoly Alapítvány terapeutáját, Miholecz Judit, klinikai szakpszichológus, integratív gyermekterapeuta, Mosoly-terapeutát, valamint Dr. Felszeghy Enikő gyermekgyógyász, diabetológust, hogy melyek a legnagyobb nehézségek a cukorbeteg gyermekeket nevelő családok számára.

Alvás közben nem pihentetjük, hanem regeneráljuk a testünket. Ilyenkor a belvilágban annyira intenzív munka folyik, hogy a testünk nem tud a külvilággal kapcsolatot tartani. A két óriási rendszerünk, az agyunk és az immunrendszerünk, regenerálása történik alvás közben. Ez intenzív munka, anyagcsere-folyamatok, a sejtek építése, kijavítása zajlik ilyenkor a szervezetben – mondta el dr. Purebl György. A gyerekeknél pedig a növekedés is ebben az időszakban történik, ezért is kulcsfontosságú, hogy megfelelő mennyiséget aludjanak – egészítette ki dr. Korbai Hajnal.