Címke: beteg gyerek

Az előző évet a Mosoly terapeuták természethez kötődő saját élményeinek megosztásával zártuk.  Idei első cikkünkben ezen az úton haladunk tovább: terapeutáink szakmai tapasztalatából merítve azt mutatjuk be, hogyan hívják segítségül a természetet vagy annak egy-egy elemét terápiás munkájukban.

A természethez való kapcsolódás öt útjából (Lumber és munkatársai 2017) kettőn már jártunk a Mosolyblog előző cikkeiben: először a természeti szereplőkkel való közvetlen fizikai, valamennyi érzékszervet bevonó kapcsolatba lépést mutattuk be egy személyes hangvételű interjúban, majd a szépséggel és a szabadban átélhető esztétikai élménnyel foglalkoztunk. E két út bejárásakor már többször felbukkant az a tapasztalat, melyet kutatások is alátámasztanak, hogy a természet jelenségeivel való tudományos ismerkedés vagy akár egy felszínes nézelődéssel töltött séta, bármilyen szép tájon is történjen, önmagukban nem elegendőek a környezethez való erős kötődés létrehozására. A természet iránti mély érzelmek kialakításához egy aktív, a képzeletet is megmozgató kapcsolat szükséges. Hogy ennek az intenzív kapcsolatnak a létrehozásában hogyan segíthetnek a szimbólumok és a meseterápia, erről fog szólni jelen írásunk.

A tavalyi évben – 2022-ben – ünnepelte a Mosoly Alapítvány a 25. születésnapját. Számunkra is döbbenetes volt tudatosítani működésünknek ezt a hosszú időtartamát. Éppen ezért itt a Mosolyblogon teret adtunk és időt szántunk arra, hogy megnézzük honnan indultunk, milyen szakmai utat jártunk be és arra is ránéztünk, hogy hol tartunk most.

Folytatjuk a beszélgetést Dr. Pálinkás Judit lovasterapeutával. Az előző részben megtudhattuk, hogyan tudja segíteni a ló a sérült, beteg pácienseket. A következőkben az is kiderül, hogy mit tud megmutatni a ló azoknak, akik „csak” jobb szülők vagy éppen hatékonyabb vezetők szeretnének lenni.

Folytatjuk a beszélgetést Pap Erikával. Interjúnk korábbi részeiből kiderült, hogyan hatottak a korai olvasmány élmények, az egyetemi évek és külföldi tanulmányutak Erika pályájára, illetve hogyan született meg a Murmó központ. Most azokról a terápiás módszerekről lesz szó, melyeket külföldön sajátított el.

A Mosoly Alapítvány történetében a mesék, a történetek, az együtt játszás öröme és élménye, kezdetek óta fontos szerepet töltenek be. A Kende B. Hanna által kidolgozott gyermekpszichodráma módszert számos mosoly terapeuta használja nap-mint-nap a gyerekekkel végzett terápiás munkában.

A Mosoly Alapítvány idén ünnepli 25 éves működését, hiszen 1997 februárjában jegyezte be hivatalosan is a cégbíróság. 25 év sok idő, még egy Alapítvány életében is. A távlat akár a nosztalgikus visszaemlékezésnek is teret adhatna, mi azonban inkább arra vállalkozunk, hogy tudatosan ránézzünk saját fejlődésünkre. Megkeressük azokat a pontokat, ahol változás történt a szervezet életében és megvizsgáljuk, hogy az akkori döntések, hogyan őrizték meg és csiszolták tökéletesre az „ügyet”, amiért azóta is nap mint nap dolgozunk. Sorsfordító eseményeink felidézésével számba vesszük megküzdési stratégiáinkat, hogy azokból építkezve bátran nézzünk szembe az élet új kihívásaival.

Folytatjuk a beszélgetést Dr. Merényi Márta pszichoterapeutával, akinek szakmai műhelyében évtizedekkel ezelőtt megszületett a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia módszere. Az interjú első részének gondolatait olyan izgalmas kérdésekkel szőjük tovább, mint például, hogy milyen különbségek vannak a táncterápia egyéni és csoportos formái között, vagy miben térnek el a gyermekekkel végzett mozgásos foglalkozások a felnőttekétől.

A járvány harmadik hulláma úgy érte a családokat idehaza, hogy még az előző két hullám mentális és fizikai következményeit sem sikerült kiheverniük. Mindennaposak az olyan nehéz döntési helyzetek, amelyekre nincsenek megnyugtató válaszok, és az ebből fakadó szorongás és más negatív érzelmek lemerítik a családtagok energiatartalékait.

Izgalmas és kihívásokkal teli évet tudhat a Mosoly maga mögött. A Covid-19 meghatározó változásokat hozott az Alapítvány szakmai munkájában, de emellett arra is szakítottunk időt, hogy a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal elindítsunk egy közös munkát, gondolkodást.

Ma még jelentős a verbális pszichoterápiás módszerek túlsúlya a szakemberek képzésében és így a módszerek elterjedésében is. Azonban a legfrissebb tudományos kutatások iránya azt mutatja, hogy a testtudati gyakorlatok vagy akár csak a szemlélet alkalmazása sok hasznos következménnyel járhatna egymástól nagyon különböző verbális és nonverbális megközelítésekben is. Hiszen a terapeuta sosem csak a fejével, hanem egész testi valójával vesz részt a terápiás kapcsolatban. A terápiás változások hátterében álló hatások vizsgálatában a terápiás kapcsolat minősége és a terapeuta kapcsolati kompetenciái mind inkább előtérbe kerülnek, és ezen a területen is fontos mondanivalója lehet a testtudati szemléletnek (Korbai, 2020).

Miholecz Judit klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus, integratív gyermekterapeuta már 7 éve alapítványunk munkatársa. Judit nem csak ezért különleges, hanem mert kórházban és hosszútávú csoportokban is dolgozik, így rengeteget tud mesélni a Mosoly terápiákról. Kórházban jelenleg a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet, Diabetológia-Endokrinológia osztályán dolgozik velünk, és hosszútávú terápiát tart a dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Kollégium tanulóinak. Judittal többek közt arról is beszélgettünk, hogy segítenek a szimbólumok, melyik módszer a kedvence, és miként jelennek meg a gyerekeket foglalkoztató témák a közös játék, alkotás során.

Az előzőekben a munkatársaimmal sokat írtunk arról, milyen körülményeket jelent a súlyos, krónikus betegség és annak kezelése a gyerekek szemszögéből, de talán keveset arról, mit jelent ez egy terápiás munkatársnak. Gondolhatnánk persze azt is, hogy ez nem fontos, hiszen a gyerekek segítése a cél, és a velük foglalkozó szakemberek az idáig összegyűjtött tapasztalataik, tudásuk segítségével képesek kell hogy legyenek megoldani az összes felmerülő akadályt, ami a gyerekek pszichés állapotának javulása útjában áll.

A képzőművészet-terápia módszereiről és egy foglalkozás menetéről Csák Éva képzőművészet-terapeuta mesélt. Éva már 8 éve dolgozik a Mosoly Alapítvánnyal, kórházi körülmények között foglalkozik súlyosan beteg gyerekekkel.

A Mosoly Alapítvány terápiás foglalkozásain több módszerrel dolgozunk, amiken keresztül szakembereink segítenek a súlyosan beteg gyerekeknek. Most elsőként a meseterápia módszeréről Standovár Ágnes, klinikai gyermek- és ifjúság szakpszichológus mesélt nekünk, aki a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai osztályán tart mese- és művészetterápiás foglalkozásokat gyerekeknek és kamaszoknak.

Stánicz Niki gyógypedagógus és zeneterapeuta, ősz óta erősíti a Mosoly Alapítvány csapatát. Zeneterapeutaként a legősibb érzéseket és ritmusokat próbálja bemozdítani a Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt Transzplantációs osztályán fekvő gyerekeknél. Nikivel arról beszélgettünk, hogyan csillapíthatja a zene a fájdalmat, és miért hallgat sok beteg gyerek kemény zenéket; hogyan segíthet a rap, a death metal, vagy akár egy Fluor Tomi dalszöveg.

A Mosoly terápiák során gyerekekkel dolgozunk, ezért olyan módszereket kell használnunk, ami az ő életkorukhoz, érzelmi, testi és intellektuális fejlettségükhöz, életkoruk által meghatározott megküzdési képességeikhez a legjobban illik, és ami nem utolsósorban, örömöt okoz nekik.

Noszkó Niki pszichológusként három helyen is dolgozik a Mosoly Alapítvánnyal: a Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt Transzplantációs osztályán tart egyéni mese- és művészetterápiás foglalkozásokat, és emellett két hosszútávú csoportot is visz munkatársaival együtt. Az egyik kiscsoportban onkológiai betegségből gyógyuló gyerekek vannak, míg a másikban pszichoszomatikus zavarokkal küzdenek a résztvevők. Nikivel a terápiás munka kihívásairól és a benne rejlő pozitívumokról beszélgettünk, és arról, hogy az öngyógyítás folyamatában milyen szerepe van a gyerekeknél a képzeletnek.