Társas kapcsolataink nagyban befolyásolják egészségünket is

Társas kapcsolataink sokszínűek, változatosak, ám nem is gondolnánk, milyen erős hatással vannak az egészségünkre és milyen mértékben befolyásolják, hogy mennyire érezzük egészségesnek vagy éppen betegnek magunkat. Az egészséghez és a betegséghez való viszonyunk már gyerekkorban kialakul, ezért nagyon fontos, hogy a családunk hogyan gondolkodik ezekről – hangsúlyozta dr. Csabai Márta klinikai és egészségpszichológiai szakpszichológus, egyetemi tanár a Mosoly Alapítvány Mosoly Pont podcastjának a vendége.

A Mosoly Alapítvány podcastja, a Mosoly Pont elmúlt adásai az egészségpszichológiával foglalkoztak, vagyis azzal, hogyan tudjuk megőrizni, fejleszteni az egészségünket, vagy adott esetben egy betegség alatt és után, hogyan tudjuk javítani az életminőségünket. A legutóbbi adásban a társas kapcsolatok fontosságáról beszélt dr. Csabai Márta klinikai és egészségpszichológiai szakpszichológus, egyetemi tanár.

„A pszichológia egyik alapfogalma az ősbizalom, amely kisgyermekkorban alakul ki az anya-gyerek kapcsolatban, s amely alapvető fontosságú ahhoz, hogy felnőttként bízni tudjunk a világ működésében és abban, hogy emberi kapcsolatok nélkül nem tudunk jól és egészségesen létezni. A bizalomra épülő társas kapcsolatok segítségével tudunk kapcsolódni saját magunkhoz és másokhoz is – ez az egészséges működés alapja.” – emeli ki Csabai Márta.

Az otthonos kórházi környezet és az ismétlődő rutinok is segítik a gyógyulást

A súlyos, hosszan tartó betegségben szenvedő gyermekek gyógyulását támogató Mosoly Alapítvány munkájának része, hogy segítsen a különböző betegségekkel élő gyerekek életminőségének javításában kórházi körülmények között is. A hosszabb kórházi kezelésre szoruló gyermekek esetében a család mellett a kórházi személyzet jelenti a legfontosabb társas kapcsolatot, azt a mikroközösséget, amely a gyermek betegséggel történő megküzdését segítheti. „A pszichológia szakirodalma elkülöníti a biztonságos tér fogalmát, és optimális esetben a kórházi környezet is egy ilyen tér, ahol a gyerekek – bármennyire is meglepően hangzik –, otthonosan kell, hogy érezzék magukat. Ehhez nyilván nélkülözhetetlen az ismerős személyzet támogatása és a barátságos tárgyi környezet, de elengedhetetlenek az ismétlődő rutinok és a hétköznapi életből vett szabályok is, amelyek szintén biztonságot adnak számára. Sok intézményben dolgozik pszichológus vagy más segítő szakember is, akik a szülők szorongásának csökkentésében is tudnak segíteni, mert a gyerekek biztonságérzetét a szülő ki nem mondott érzelmei is nagyban befolyásolják.”

A betegség nem büntetés!

Mióta az egészség fogalma az életminőséggel és a jólléttel is kiegészült, sokkal inkább egy fejleszthető állapotként tekintünk az egészségre. „Még egy krónikus betegnek is lehet pozitív az életminősége, a testi-lelki jólléte abban az esetben, ha számára a krónikus betegség egy elfogadható állapot. Miközben akkor is érezheti valaki mentálisan rosszul magát, ha egyébként fizikailag egészséges” – mutat rá a szakember. „A kisebb, például óvodáskorú gyerekek a mesék világában élnek, ezért sokszor a betegségeket is úgy élik meg, mint valamifajta büntetést, amit azért kaptak, mert rosszul viselkedtek. Tehát a kisebb gyermekeknél nagyon fontos szerepet kap a megnyugtatás” – mondja dr. Csabai Márta. A Mosoly Alapítvány tapasztalatai szerint ezért a hosszú kórházi kezelésre szoruló krónikus vagy súlyosan beteg gyermekek környezetében lévő családtagokra, orvosokra, pszichológusokra vagy más segítő szakemberekre óriási feladat hárul a gyógyulás elősegítése mellett a gyermek biztonságérzetének megteremtése, és szorongásának csökkentése tekintetében is.

A betegség, mint előny, azaz a poszttraumás növekedés

A betegségelőny nem csak azt jelentheti, hogy a beteg az egészségi problémája révén hozzájut valamilyen haszonhoz, hanem azt is, hogy a gyógyulása során elsajátíthat olyan készségeket vagy megküzdési módokat, amelyek a későbbiekben javíthatják az életminőségét. „A pszichológia ezt poszttraumás növekedésnek hívja. Ennek lényege, hogy valaki egy súlyos trauma, például egy komolyabb betegség hatására képes továbbfejlődni, új lehetőségeket és értékeket felismerni, az önismeretét elmélyíteni, erősebb emberi kapcsolatokat kialakítani, értékrendjét újra meghatározni. Például egy krónikus beteg is képes lehet nagyon egészséges skilleket kifejleszteni a betegség tapasztalatai révén, és ennek a tanulásnak köszönhetően a viselkedésének bizonyos aspektusai később egészségesebbek lehetnek, mint a betegségét megelőzően” – mutatott rá a szakértő a Mosoly Alapítvány podcastjában.

A társas kapcsolatok szerepe az egészségmagatartásban

A társas kapcsolatoknak fontos szerepe lehet az egészségmagatartás fenntartásában. Ha például egy gyereknek speciális diétára van szüksége, ennek sikere nagyban függ a családi közösség támogatásától. „Ha az egész család ugyanazt eszi és csak a gyerek eszik mást, akkor nyilván sokkal nehezebb lesz betartania a diétát, mint ha a család egésze át tudja alakítani az étrendjét annak érdekében, hogy a gyerek ne érezze magát annyira másnak és kiközösítve. Vagy ha valaki elkezd sportolni, akkor ebben is nagyobb sikereket érhet el, ha van egy társa, akivel például együtt futhat” – mutat rá a klinikai és egészségpszichológiai szakpszichológus.

A jövőre 30 éves Mosoly Alapítvány mese- és művészetterápiával a súlyos, hosszan tartó betegségben szenvedő gyermekek gyógyulását segíti. Az érintettek számára ingyenes Mosoly-terápiáknak köszönhetően a gyerekek kreatív, inspiráló és biztonságos térben tudják feldolgozni a betegségük során megélt tapasztalatokat és érzéseket, és a terápiák keretében elsajátított adaptív viselkedésminták és megküzdési technikák révén lélekben megerősödve képesek nekivágni a testi gyógyulás folyamatának.