Egy ötéves kislány gyógyulástörténete – Mosoly-percek
A Mosoly Hírlevél olvasóinak 2026-ban egy ötéves kislány terápiás folyamatába engedünk bepillantást hónapról-hónapra. Igyekszünk így érzékelhetővé tenni, hogy az oly sokszor vágyott „sikersztorik” mögött milyen hosszú, kacskaringós és mély emberi történetek vannak.
Fontos látni és láttatnunk, hogy a Mosoly-terapeuta nem pusztán pillanatnyi megnyugvást, örömöt, mosolyt nyújt a beteg gyerekeknek, hanem azt az erőforrást teszi elérhetővé a gyermek számára, amiből töltekezni, építkezni tud. Ez egy tudatos és felépített terápiás munka. Ezért az érzelmileg könnyen befogadható „történet” mellett megjelennek a magyarázó részek is, hogy valóban látható és érthető legyen az a szakmai, terápiás munka, amelyet a Mosoly Alapítvány terapeutái folytatnak.
Februári történet: A nyuszi végül megeszi a répát koszosan
Óvodás korban a gyerekek nagyon szeretik a láncmeséket, így a Mosoly-terapeuta a Nyulacska harangocskája c. mesével indította az ismerkedést. A mese után a kislány rajzolni kezdett, majd ő is kitalált egy történetet. Ő is láncmesét alkotott, amiben a nyuszinak koszos a répája és nem tudja megenni. Majd megmossa a patakban, ami szintén koszos. Mindenféle állatoktól, szereplőktől kér segítséget, de senki sem tud segíteni, még Szív sem. A nyuszi végül megeszi a répát koszosan.
Érdekes kép volt ez a Mosoly-terapeuta számára, ahogy a nyuszi nem fér hozzá az erőforrásaihoz a „kosz” miatt. Sokatmondó a kislány megoldása is, hogy elfogadja a helyzetét és megeszi koszosan a répát.
Márciusi történet: Izoláció és kontrollvesztettség
Az őssejt-transzplantációs kezelést kapó ötéves kislány nagyon szeret rajzolni, korához képest igen ügyesen alkot. Ezúttal – a februári történetben megismert nyuszis meséhez kapcsolódóan – elsőként nyuszit rajzolt, amit követték sorban a többi állatok: cica, kutya. A rajzolásba a kislány bevonta a Mosoly-terapeutát is, akinek követnie kellett a kislány instrukcióit. Szemmel láthatóan nagyon élvezte és fontos volt neki, hogy ezúttal ő irányít és játékos formában, de visszaszerezheti a kontroll élményét az életébe.
A steril boxban töltött idő nem csak fizikailag terheli meg a gyerekeket, hanem az izoláció és a szigorú rend miatt nagyon erős kontrollvesztettséget élnek meg.
Április történet: Te gyógyultál már varázsvirággal?
Az egyik alkalommal a kislány ötletére virágot rajzoltak a Mosoly-terapeutával. A rajzlapon már számos állat szerepelt, de a lap közepére egy óriási virág került. A lenyűgöző alkotást a terapeuta „varázsvirágnak” nevezte, így szerette volna összekapcsolni ebben a folyamatban a kislányt a saját erőforrásaival és a reménnyel. Az ötlet nagyon tetszett a kislánynak, hamar szerepjáték kerekedett a rajzokból. A kis állatok mind kértek valamit a varázsvirágtól: főként ételt, házat és egyéb biztonságot jelentő alapszükségletet.
A betegsége ellenére is vidám, nyitott gyermek jól tudja magát kifejezni mind rajzolásban, mind történetek alkotásában. Érzelmeit, belső erőforrásait ügyesen fordítja át szimbólumokba.
Májusi történet: Ebéd egy tündérrel
Az őssejt-transzplantációt követő steril boxban töltött idő az egész család számára megterhelő. A kislánnyal az apukája végig bent maradt, biztonsági okokból egyszer sem hagyta el a boxot. Édesanyja az otthon és a kórház között ingázott, miközben ellátta nagyobb gyermekét és minden nap megfőzte kislányának azt, amit kért.
A kislány mégsem evett igazán. A „nem eszik semmit és alig iszik” állapot érzelmileg nehéz a család minden tagjának. A Mosoly-terapeuta a következő találkozásukra az Aranypálca című mesét választotta, amiben a tündér egy kendő segítségével bármilyen ételt képes elővarázsolni. A mesében elhangzó varázsszavakat együtt mondták ki hangosan, és amikor a főhős lakmározott, a kislány is mindig evett egy keveset.
Így tudott hozzájárulni a mese varázslata egy valóságos probléma megoldásához.
Júniusi történet: Palotáról álmodom
Egy korábbi terápiás foglalkozáson az ötéves gyermek már megismerkedett az Aranypálca című mesével, melyből az egyik újraolvasás alkalmával a varázsköpeny ragadta meg a figyelmét. Ezzel a varázsköpennyel kertet, palotát, tavat lehet varázsolni, ami egyből be is indította a kislány fantáziáját. Részletesen meséli a terapeutának, milyen gazdag palotát és hozzá udvarságot képzel el!
A Mosoly-terapeuta ebből látja, hogy a kislány még ebben a beszűkült állapotban is kapcsolatban van a biztonságot jelentő belső erőforrásaival, hiszen akinek lelki szemei előtt bármikor felépíthető és átrendezhető egy palota, annak belső élményei is újrarendezhetőek, átírhatóak.
Folytatjuk…
