Az idei évben a Mosolyblogon és az alapítvány podcast műsorában a Mosoly pontban az egészségpszichológiával foglalkozunk. Ennek mentén már lehetett olvasni és beszélgetést hallgatni az alvás és a fizikai aktivitás fontosságáról az egészségmegőrzés, az egészség minőségének a javítása szempontjából. E gondolatmenet mentén jutottunk el az étkezéshez is. Hiszen az egészséges étkezéshez való viszonyt kisgyermekkorban lehet megalapozni, meghatározó lehet, hogyan táplálnak bennünket a szüleink. Ezúttal Bodon Judit antidiéta szemléletű dietetikussal, okleveles intuitív étkezés tanácsadóval és Majoros Andrea klinikai szakpszichológussal, gyermekdráma vezetővel, Mosoly-terapeutával beszélgettünk a gyerekek szempontjából az étkezés és az egészség kapcsolatáról. A teljes beszélgetést itt tudja meghallgatni, akit mélyebben érdekel a téma.

Az egyszerűbb áttekintés érdekében röviden pontokba szedtük a podcastban elhangzott tanácsokat, hogy mire érdemes figyelni, milyen régi attitűdöktől érdemes megszabadulni vagy éppen milyen trükkökkel lehet változatosabbá tenni a gyermekek étkezését.

Aggódásból se kényszerítsük túlevésre a gyerekeket

Sok családban gyakran elhangzó mondatok étkezésnél, hogy “addig nem állsz fel az asztaltól, amíg meg nem etted”, “amit kiszedtél a tányérodra, azt megeszed” vagy “az az angyal, akinek először üres lesz a tányérja”. A szakemberek szerint azonban érdemes kerülni a hasonló kijelentéseket, mert így kialakulhat a gyerekben az az érzés, hogy nem bízhat a saját testének teltség-jelzésében, ami akár túlevéshez, diszkomfort-érzethez is vezethet, sőt, felnőtt korra sokaknál viselkedési normává válik, hogy mindig többet esznek, mint amennyire szükségük van.

A gyerek saját teltségérzetének a tudatosítása

Az étkezés során tehát az egyik kulcsszó az “elég”. Célszerű már gyerekkorban is figyelni a belső testi jelzésekre, hogy például a kellemetlen teltségérzetet elkerüljük. Emellett egy közösségi funkciója is van annak, ha megtanulják, hogy mikor “elég”: a gyerekek – például a desszertek elfogyasztása során – megtapasztalhatják az étel megosztásának örömét is. Emellett érdemes minél hamarabb engedni a gyerekeknek, hogy egyedül szedjenek saját maguknak, így megtanulhatják azt is, hogy inkább többször szedjenek kevesebbet, ráadásul ezzel elkerülhető, hogy akkor is megegyék a kiszedett ételt, ha esetleg már nem is éhesek.

Legyen egy családi étkezési rend! 

Ugyancsak ökölszabály az egészséges étkezéshez való viszony kialakítása során valamilyen családi étkezési rend bevezetése. “Fontos, hogy a család minden tagja legalább hetente egy-két alkalommal – ez legtöbbször nyilván hétvégén lehetséges – közösen étkezzen, amikor együtt leülnek az asztalhoz, és mindannyian az evéssel foglalkoznak. Persze ez nem arról szól, hogy “evés közben nem beszélünk” – sőt, épp ellenkezőleg! A családi étkezésnél fontos az is, hogy lehetőség szerint ne csak az egyik szülő ugráljon folyamatosan, hanem a család minden tagja – például a terítés során a kisebb gyerek is – vegye ki a részét a munkából. A közös étkezés egyrészt közösségteremtő funkciót is betölt, másrészt kiváló lehetőség az edukációra is, amikor a gyerekek elsajátíthatják a helyes evési viselkedést, valamint új ételeket, új alapanyagokat is meg lehet mutatni nekik” – hívják fel a figyelmet a szakemberek a Mosoly Alapítvány podcastjában.

A gyereknek saját ízlése van

Bár szülőként nem mindig könnyű elfogadni, mégis fontos tudatosítani, hogy a gyereknek van egy saját ízlése, ami nem biztos, hogy átfedésben van a szülőével. “Állandó konfliktust szülhet például, ha mondjuk az édesapa nagy húsevő, a fiúgyermeke pedig nem” – hangzik el a podcastban. Érdemes ezért megtanítani a gyereknek, hogy joga van kifejezni az ízlését, és nem ajánlott mindenképpen erőltetni az általuk nem kedvelt ételeket – emelik ki a szakemberek.

Nem érdemes erőltetni, inkább a példamutatás a célravezető

Az erőltetés helyett a szakemberek a példamutatásban hisznek, ezzel kapcsolatban példaként egy olyan szülőt említettek, aki – miközben ő maga soha nem kívánta a zöldségeket – szerette volna a kisgyermekét a hozzátáplálás, és később a táplálás során megismertetni a zöldségekkel. Éppen ezért a dietetikus szakember azt javasolta neki, ő maga is kezdjen nyitni azon zöldségek felé, amelyek legalább beleférnek az ízlésébe, és így próbálja meghozni a gyermeke kedvét is ezekhez.

A tiltás hosszú távon sóvárgást generál

Gyakori és szélsőséges hozzáállás, hogy sok szülő az édességeket abszolút ki akarja iktatni a gyerekek étrendjéből – vagy legalábbis szigorú feltételekhez köti a csokik, cukrok, sütik fogyasztását; például csak szülinapon, húsvétkor vagy karácsonykor ehetnek ilyeneket a gyerekek. Emiatt a gyerekben az édesség szerepe a normálisnál sokkal jobban felértékelődik, pedig, ha odafigyeléssel, kis mennyiségben, de rendszeresen engedik ezek fogyasztását, akkor a csoki elveszíti tiltott gyümölcs jellegét, és egy teljesen hétköznapi étrendi elemmé válik, ami – bár sok szülőnek ez a félelme – közel sem fogja azt eredményezni, hogy a gyerekek egész nap csokit fognak enni.