Médiamegjelenések

„Az alvás volt a Mosoly Alapítvány Mosoly Pont podcastjének legutóbbi témája – melyben Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, valamint Korbai Hajnal, a Mosoly Alapítvány terápiás munkatársa, pszichológus, mozgás- és táncterapeuta osztotta meg tapasztalatait. A szakemberek hét pontba szedték a tudnivalókat a jó alvásról.”

„A gyermekek kiegyensúlyozott lelkiállapotának alapja az őket körülvevő és nekik biztonságot nyújtó kapcsolati rendszer, amibe beletartozik nemcsak a család, de az iskola és a barátok is. Amennyiben ebben valamilyen okból – például egy válás, betegség vagy haláleset miatt – szakadás történik, az a gyerekekben is szorongást okozhat. A Mosoly Alapítvány akkor találkozik a gyerekekkel, a családokkal, amikor valamilyen súlyos vagy krónikus betegséget diagnosztizálnak a gyermeknél. A Mosoly pszichés támogatással segíti a gyerekeket a gyakran hosszú és fájdalmas kezelési időszak során – mondja Rábainé Domszky Zsófia.”

„Onkológiai beteg gyerek esetében a fizikai rosszullétek, a gyengeség, a sorstársak látványa, azok elvesztése sietteti a haláltudat és a halálfélelem kialakulását. A szülők próbálják titkolni, hogy ez nagyon súlyos betegség, amibe bele is lehet halni. A gyermek halállal kapcsolatos közléseit bagatellizálhatják, elutasíthatják, esetleg úgy tesznek, mintha nem értenék, nem hallanák meg azokat. Pszichológusként ilyenkor biztosítom a teret a gyereknek, hogy akár verbálisan, akár bábjátékban, rajzban vagy festésben kifejezhesse a félelmeit, a dühét, a fájdalmát, a vágyait. A gyerekek sokkal többet tudnak az aktuális állapotukról, mint ahogy azt a szülők sejtik, csak a szülők a saját halálfélelmük miatt is hárítják a gyerekek jelzéseit, ami egy ilyen borzasztóan nehéz helyzetben teljesen érthető.”

„Játékos térként a labirintus szabadon lehet akár a pokrócos-dobozos bunki alternatívája, hiszen szintén berendezhető. „Ekkor a felnőttek akár meg is figyelhetik, hogy mennyire tud benne a gyermek feltöltődni, mit visz be a labirintusba és mit szeretne mindenképp kint hagyni. A tér berendezése egyfajta erőforrás rendszerezés, hiszen összegyűjti azt, ami segít és erőt ad, és kívülre helyezi azt, ami számára nem kívánatos” – fogalmaz a szakértő. Természetesen nem szabad messzemenő következtetéseket levonni pusztán abból, hogy a gyermek mivel rendezi be a labirintust, de érdekes megfigyelés és jó beszélgetésindító lehet.”

„A Mosoly Alapítvány szakemberei egy különleges mese- és művészetterápiával segítik ezeknek a gyerekeknek a gyógyulását. A terápiák célja, hogy a gyerekek képesek legyenek feldolgozni a betegségük okozta traumát, be tudják fogadni a kórházi kezeléseket, és lelkileg felkészülve vágjanak neki a gyógyulás folyamatának. Az alapítvány terapeutái Budapesten, Debrecenben és Pécsett gyermekonkológiai, őssejt-transzplantációs, endokrinológiai és diabétesz-, neurológiai, gyermekpszichiátriai osztályokon és vesecentrumban tartanak foglalkozásokat.”

„Majoros Andrea sokat dolgozik azon, hogy megtanítsa a szülőknek, hogyan értsék meg a gyerekeik nagy érzelmeit, amiket feszült helyzetben produkálnak. Ennek a nulladik lépése szerinte az, hogy ők saját maguk is tudatában legyenek annak, hogy mit éreznek adott helyzetben. Ez önismeret és érzelmi munka nélkül nagyon nehéz, így a Covid-krízisben is fontos, hogy képesek legyünk megfogalmazni az érzéseinket, különös tekintettel a negatív érzéseinkre.”

“Az egész szervezet szintjén nagyon fontos számunkra a személyesség, a személyes odafigyelés. Nyilvánvalóan a terápiás foglalkozás nem egy olyan műfaj, amit futószalagon lehetne csinálni. A munkatársaink között és a támogatóink felé is igyekszünk minél jobb és személyesebb kapcsolatot kialakítani és fenntartani, ez is a „mosolyos attitűd” része. Azt látjuk, hogy aki ezt megtapasztalja, legyen szakember, támogató vagy önkéntes, szeret a Mosolyhoz tartozni, és hosszú távon velünk marad. “

„A képekben megjelenő belső konfliktusok – addig megfoghatatlan, de nagyon fájdalmas érzések – alkotójuk számára is tudatossá, felismerhetővé, érinthetővé, alakíthatóvá válnak. Ezek pedig olyan információk, amellyel akár a klinikai szakpszichológus is tud tovább dolgozni. Itt olyan rejtett érzelmi tartalmakról van szó, melyek tisztán verbális módszerrel rendkívül nehezen lennének megismerhetőek.”