Játékterápia
Az örömteli cselekvésnek, a játéknak kiemelt szerepe van a gyerekek terápiájában. Nemcsak azért, mert ezzel motiválhatjuk a gyerekeket a terápiás folyamatban való részvételre, hanem mert a pozitív érzelmek átélésével utat nyithatunk számukra az egészséges életbe való visszakapcsolódásra.
A gyerekek természetes tevékenysége a játék, melyen keresztül hatékonyan tudják kifejezni érzéseiket, megmutatni kapcsolati problémáikat, vágyaikat. Egészen serdülőkorig jellemző, hogy a gyerekeknek nehezére esik felismerni, tudatosítani és szavakban kifejezni a problémáikat, érzéseiket, egy kesztyűbáb vagy játékfigura szerepébe bújva azonban részletesen be tudják mutatni aktuális élethelyzetük nehézségeit. A terapeuta ebben a mintha-térben, a valóság és a fantázia határán játszik a gyerekkel, miközben adott szempontok szerint értelmezi mindazt, amit a játék nyelvén elmond neki a gyerek, majd a megfelelő pillanatban és módon, a játékon keresztül reagál a gyerek közléseire.
A játéktevékenység önmagában is feszültségoldó, terápiás hatású, így nemcsak diagnosztikai szerepe, hanem gyógyhatása miatt is alkalmazzuk a Mosoly foglalkozásokon.
Játszani sokféle módon lehet: a szerepjátékot és a szimbolikus játékokat az életkor előrehaladtával a szabályjátékok és a kézműves tevékenységek válthatják fel. Bármi is legyen a játék, a játékterápiákban az a közös, hogy ezeket az örömet okozó tevékenységeket lélektani célok elérésére használjuk.
A témában a Táncoló fák c. tanulmánykötetünkben megjelent írás:
Miholecz Judit: Híd az aranykapun át – Művészet-, báb- és meseterápiás csoport az onkohematológiai osztályon (55. oldal)
További ajánlott link:
