Amikor gyerekekkel sétálunk egy parkban vagy az erdőben és hagyjuk őket szabadon felfedezni a környezetüket, gyakran kövekkel, botokkal, termésekkel térnek vissza, amiket mindenképp haza akarnak vinni, hiszen azok „kincsek”! A becses darabok aztán jó esetben egy tálba kerülnek – igyekszünk esztétikus kompozícióban elrendezni őket, míg végül bomlásnak indulnak és a kukában végzik. Pedig számtalan módot kínálnak arra, hogy a segítségükkel közelebb kerüljünk nemcsak a természethez, de önmagunkhoz is és egymást is jobban megértsük. Az alábbi cikkben olyan gyakorlatokat mutatok be, melyeket akár szülőként is alkalmazhatunk otthon, terapeutaként pedig a foglalkozásainkon. Nem kell hozzá más, csak azok a természetben található anyagok, amelyeket amúgy is szívesen összegyűjtenek.