Olyan szerencsés vagyok, hogy már több, mint 20 éve egy sörözőben beszélgetve csodálattal hallhattam arról, hogy lesz egy Mosoly Alapítvány.
Azóta támogatom/juk őket, családilag anyagiakkal, személyesen pedig business coach munkámmal és folyamatos kapcsolattartással.
Olyan bátor még mindig nem vagyok, hogy be merjek menni a kórházba megnézni a gyerekeket, akik hermetikusan elzárva egy „kockában” élnek és mindig nagyon, de nagyon várják a pszichológust, aki arra a csöppnyi időre kivarázsolja őket a nagyvilágba és reményt hoz nekik.
Elsősorban az ő munkájuk finanszírozására gyűjtjük ezt a pénzt és nincs az a pénz, ami elég lenne, de így előre is köszönöm, ha ezúton a lehetőségeitekhez mérten támogatjátok ezeknek a gyerekeknek azokat az órácskáit, amikor lélekben kirepülnek a kórházból és ismét vidám, csibész kiskölyökként rosszalkodnak.