„a személyiségük legmélyén ők is gyógyulni akartak” – módszerek, amelyek a betegek ép részével foglalkoznak

Rábainé Domszky Zsófia: Olyan különleges és ritkán használt módszertani kincsekkel tértél vissza külföldi tanulmányútjaidról, mint például a Homokjáték terápia.

Pap Erika: A Dora Kalff-féle Homokjáték terápiás módszerrel Angliában ismerkedtem meg. A Homokjátékot a klasszikus magyar diagnosztika rendszerint a Világjáték Teszt módszerével kombinálja, pedig lehetőség van arra is, hogy pl. a meseterápia szimbolikus világával is ötvözzük. Így a terapeuta a kliens belső lelkiállapotához passzoló motívumokat tudja kiválasztani vagy épp a kliens tud nagyobb lélektani szabadsággal szimbolikus tartalmat választani magának. Ehhez nagyon nagy eszköztár kell. A Homokjáték terápia eszközigénye alapján próbáltam berendezni a Murmót. Szerencsére vannak olyan terapeuták, mint pl. Majoros Andi (Majoros Andrea pszichológus, Mosoly terapeuta – a szerk.), aki megismerte a módszert és be is építette a saját terápiás eszköztárába, használja a foglalkozásain, képzéseket szervez. A Mosolynak is jelentős szerepe lehetne ebben, képezhetné a terapeutákat és használhatná a módszert, hogy minél szélesebb körben ismert legyen. 

Angliában nagyon sokféle módszerrel tudtam megismerkedni. Ott hallottam arról is, Sue Jennings egyik képzésén, hogyan lehet olyan saját mesét találni egy kliensnek, amiben benne van a gyógyulásának a reménye. Megtanította nekünk a közös játéktér személyes gyógyító meseterápiás eszköztárának alapját. Találkozásom Sue Jennings-szel nagyon meghatározó volt számomra, mert nála ismertem meg azt a módszertant (Six Part Story Method), amit magyarul Hatrészes történetnek neveztünk el Komáromi Erzsivel. A módszert Mooli Lahad és Ofra Ayalon dolgozták ki Izraelben.

RDZS: Mi fogott meg a Hatrészes történet módszerben?

PE: A Lipót (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (röviden OPNI, közismert nevén „Lipót”) Gyermekpszichiátriai osztályán nagyon sok olyan gyerekkel dolgoztam, akik eltávolodtak az élettől, a valóságtól. Nem találtak kapaszkodókat. Hétköznapian megfogalmazva: meg akartak halni, szuicid krízisek után egymást követő öngyilkossági próbálkozásaik voltak, viselkedési- és magatartási problémáik miatt közösségeikben izolálódtak, komoly pszichoszomatikus problémákkal küzdöttek, pszichotikus állapotba kerültek. Mégis a tüneteiket próbáltam gyógyulásként értelmezni. Úgy gondolom, hogy a személyiségük legmélyén ők is gyógyulni akartak, csak nem találták a megfelelő formát. Mind a súlyos magatartási problémákat, mind a pszichózist megküzdésként értelmeztem, amelyek az ép személyiségrész létezéséről tettek tanúbizonyságot. Még ha ez nehezen volt látható a gyerek vagy a család számára. Ezért olyan módszereket kerestem, amelyek képesek az ép és élő személyiségrészeket megszólítani. 

Ayalon és Lahad a módszerüket krízisben lévő, traumatizált gyerekeknek és családjaiknak dolgozták ki. Izraelben a háborús konfliktusos helyzet miatt az arab és izraeli lakosságot folyamatos bombázások érik, és a gyerekek is ebben az erősen traumatizált helyzetben élnek. Nekik dolgozták ki ezt a történet- és meseíró módszertant, amivel a személyiség ép részeit próbálták megtalálni. Ez volt az a pont, ahol a módszer nagyon erősen rezonált az én szemléletemmel és vágyaimmal. Útmutatást adott ahhoz, hogyan tudom a diagnosztikus és terápiás módszereket összekapcsolni, hogy az ép és még mozgatható személyiségrészeket mobilizálni tudjuk. Szöget ütött a fejemben, hogy ezzel jó lenne tovább dolgozni. 

Elmondtam az osztályvezető főorvosnak, Dr. Herczeg Ilonának, mi lenne a tervem a módszerrel az osztályon. Ezt a módszertant megtanulnám egy következő tanulmányút során és visszatérve szeretném is elkezdeni alkalmazni. Így megtanultam a Hatrészes történet módszert, több képzésen is részt vettem, amit Lahad tartott, majd a rehabilitációs osztályon, egy viszonylag biztonságos, kontrollálható helyen elkezdtem alkalmazni.

Hatrészes történet – a módszer

Mooli Lahad iskolás gyerekek megküzdési mechanizmusait kívánta feltárni egy gyors és hatékony módszerrel. Ofra Ayalonnal közösen fejlesztették ki a 6PSM módszert, hogy a történetalkotás terápiás hatásán túl megismerjék azokat az énvédő mechanizmusokat, melyeket a gyerekek a stresszkeltő események során alkalmaznak. Ezzel a módszerrel a terapeuta képes eldönteni, hogy a segítséget kérő személynek pár alkalmas krízisintervencióra vagy rövid terápiára, esetleg hosszabb távú segítségre van szüksége. 

A résztvevőnek egy önálló, saját történetet kell kitalálni, amelyhez a történet hat elemét kell az alábbiak szerint lerajzolnia:

• Főhős
• Feladat, küldetés
• Segítő személy vagy tárgy
• Akadály, ami gátolja a feladat elvégzésében
• Megküzdés az akadállyal
• Befejezés

A résztvevő a rajzok segítségével elmeséli a történetet, amit a terapeuta szóról szóra lejegyez. A történet elemzésével a terapeuta felméri az én rugalmasságát és a megküzdési stratégiákat. Kutatásai során Lahad hat megküzdési stratégiát talált: 
Belief – hit
Affect – érzelem
Social – társas
Imagination – képzelet
Cognition – kogníció
Physical – fizikum. 
Ezek kezdőbetűiből áll össze a BASIC-Ph, amely egy tartalomelemzési eljárás. Ennek során megkapjuk a mesélő megküzdési profilját, vagyis azt, hogy a fenti stratégiák közül melyeket alkalmazza. Krízisintervenció során az elemzéssel feltárt erősségekre koncentrálnak, míg rövid távú terápiában a negatív elemekre, a hiányzó stratégiák felépítésére. 

RDZS: Komáromi Erzsivel a helyi viszonyoknak megfelelően átalakítottátok, kiegészítettétek a módszert, így ez már egy új változata volt az eredetinek. Nagy jelentőséget kapott benne a képi kifejezés és a komplex művészetterápiás munka. Ekkor neveztétek át Hatképes történetre. 

PE: Egyéni alkalmazásban használtam a Hatrészes történetet, amit a kollégák is megtanultak. Ez a diagnosztikánk építőkövévé vált. Több kollégám felkarolta ezt a módszertant és beépítették saját munkájukba is. Az osztályon nagy hangsúlyt kapott a szocioterápia és a művészetterápia, amelyekbe mindig aktívan bekapcsolódtam. A nyári táborokban is dolgoztam. Komáromi Erzsivel ekkor kezdtünk el összekapcsolódni, nagyon inspiráló partnerem, társam lett. Az ő stabil képzőművészet-terápiás eszköztárával tudott ez a szemlélet kiteljesedni. Megpróbáltuk közösen adaptálni a Hatrészes módszert az osztályos munkára. Ebből lett a Hatképes történet módszertana, amit csoportos formában alkalmaztunk.

Pap Erika, Komáromi Erzsébet és Dr. Herczeg Ilona az OPNI gyermek- és serdülőpszichiátriai osztályán kezdte alkalmazni a helyi viszonyoknak megfelelően átalakított 6PSM módszert. A hazai gyakorlatban Hatképes történet módszer néven vált ismertté, utalva a képi kifejezés és a komplex művészetterápiás munka jelentőségére. Az eredeti alkalmazástól eltértek abban, hogy csoportosan jelenítettek meg egy-egy történetet a gyerekek és hat külön lapra készítették el a képeket. A képi kifejezést követően a csoportok külön vonultak és az egyik terapeuta segítségével megbeszélték, hogyan mutassák be színházterápiás technikákkal a történetet. Az eljátszás lehetőséget adott az eredeti történet átformálására, mellyel elhagyták a diagnosztikai fázist és elkezdődött a terápia.

RDZS: A Hatrészes történet kifejlesztése óta sok idő eltelt. Lahad és munkatársai további módszerekkel ötvözték a még komplexebb és hatékonyabb traumakezelés érdekében. Ezt is elsajátítottad tőlük?

PE: Mooli Lahad nagyon nagy tanítómmá vált, sok mindent tanultam tőle. A Hatrészes történeten kívül hozzáadott a szemléletemhez, munkámhoz egy traumakezelési protokollt is. Ez a „SeeFarCBT” (See Far Cognitive Behavioral Therapy magyarul Láss Messze Kognitív Viselkedésterápia – a szerk.). A NATO felkérésére dolgozott ki egy traumakezelési modellt az egészségügy számára is. Ez egy komplex módszertan, hiszen vannak benne kognitív viselkedésterápiás elemek, az EMDR és az SE módszertana is megjelenik benne, valamint használnak benne OH-kártyákat és a Hatrészes történetet is belefűzték.

RDZS: Az EMDR hatékonyan alkalmazható azoknál, akik valamilyen traumatikus élményt éltek át és szeretnék azt feldolgozni. A terápiás ülésen a páciens két oldalról váltakozva kap valamilyen vizuális ingert, ami segít neki több olyan érzetet, emléket előhívni, amelyek a traumához kapcsolódnak. Ahogy feltörnek az emlékek, szorongani kezd. Ezt a szorongást fokozatosan oldják a kezelés során. Ezt az eljárást integrálja a SeeFarCBT módszer? 

PE: Ez egy fázisorientált traumakezelési protokoll (A fázisorientált traumakezelési módszerek jellemzően több lépcsőből állnak: a kliens érzelmi biztonságának, stabilitásának visszaállításából, a traumatikus emlék feldolgozásából és az újrakapcsolódásból. – a szerk.). Először érzelmileg stabilizálják a személyt egy relaxációs állapotban. A kliensnek a kezelés közben folyamatosan át kell helyeznie a tekintetét egy biztonságos helyre. Nagyon fontos, hogy mindig jelezze egy szorongásskálán, éppen hogyan érzi magát. Kizárólag akkor lehet tovább lépni, amikor a kliens megfelelőnek érzi. Ehhez persze a klienst meg kell tanítani, hogy a saját állapotait képes legyen érzékelni és értékelni. Ezt követően az OH kártya képeinek segítségével kipróbálnak egy új narratívát, azaz egy új történet születik.

RDZS: Az OH kártyákkal lényegében átírják a traumatikus történetet, más befejezést találnak, amelyben a páciens sikeresen megküzd a problémával. Ez az új történet készül a Hatrészes történet módszerével?

PE: A kezelés második szintjén megnézik, hogy melyek a legéletképesebb részei a személyiségnek, és milyen irányba érdemes építeni a terápiát. Meg kell vizsgálni, hogy ambuláns keretek között el tudnak-e indítani egy traumakezelést. Ezen a ponton végig nézik a megszületett Hatrészes történetet egy Hétlépéses elemzéssel. Annak idején megtanultam magát a Hétlépéses elemzést is, aminek az átadása nagyon hasznos lenne itthon is. 

A történetek elemzési módszerének továbbfejlesztett változata a Hétlépéses elemzés. Ennek első szintje magában foglalja a BASIC-Ph módszerét, azonban további hat lépésen keresztül a történet mélyére hatol. A második szinten a történet egészéből kibontakozó központi problémát próbálják feltárni, pl. „A világ nem biztonságos hely.” vagy „Csak akkor vagyok értékes, ha szeretnek.” A harmadik szinten az elemző megpróbál a sorok között olvasni és feltárni rejtett mondanivalót, kérdést, hasonlóan ahhoz, mint amikor egy kisgyermek azért talál ki egy történetet, hogy felhívja a szülő figyelmét valamilyen problémára. A negyedik szinten összegyűjtik a szövegben megjelenő igéket és mellékneveket, majd szembe állítják őket ellentétes szándékot kifejező párjukkal. Ezekből az ellentétekből próbálják feltárni a kliens tudattalan konfliktusait. Az ötödik szinten a terapeuta az általa követett (freudi, ericksoni vagy piageti) fejlődési elméletet veszi alapul a történet elemzésekor, majd  megállapítja, hogy a történetből melyik fejlődési szint emelkedik ki, hol tarthat a kliens saját identitásfejlődésében. A hatodik szinten jungiánus pszichoanalitikus szemmel vizsgálják meg a történet hősének küldetését. A hős útját az individuáció folyamatának feleltetik meg. A hetedik lépésben a történetben megjelenő szimbólumokat elemzik.

Három részes interjúsorozatunk Pap Erikával itt véget ér. Amennyiben felkeltettük Olvasóink érdeklődését a Hatképes történet iránt, a Murmóban szerveznek képzéseket pszichológusoknak, pszichiátereknek és művészetterapeutáknak. Akik csak most találtak rá a Mosolyblogra, azoknak ajánljuk figyelmébe korábbi interjúinkat a meseterápia, gyermekpszichodráma és képzőművészetterápia neves képviselőivel. Tartsanak velünk a jövőben is, hamarosan újabb kevésbé ismert, ám annál hatékonyabb módszereket mutatunk be!